A koronavírus alatt egyre nehezebbé vált orvoshoz fordulni, hiszen ha nem kaptuk el a vírust, úgy gyakran be sem mehettünk a háziorvoshoz, hanem telefonon, emailben konzultálhattunk. Ha pedig már kinyitottuk a gépet magunk előtt, többen rá is kerestek a tüneteikre, orvosi cikkekre, anyagokra.
Nem ritka az, hogy az ember akár komolyabb panaszok esetén is inkább az interneten keresi meg, hogy mi baja lehet. A tünetek begépelésével sokan azt várják el, hogy pontos kórképet kapjanak, azonban mindenki találkozott már azzal az esettel is, hogy egy fejfájás esetén egyből az agydaganat tüneteit dobja elénk a keresőszerver. Ezért fontos, hogy Google helyett tényleg szakavatott orvoshoz forduljunk tüneteinkkel, és ne magunkat kezeljük. Nem csak tünetekre kezelhetünk rá, mint kiderült Európa-szerte sokan keresnek egészségüggyel, egészséggel kapcsolatos anyagokat az interneten, ezt mutatta ki az Eurostat friss elemzése is.
Azoknak az embereknek a száma, akik egészségüggyel kapcsolatos információkat kerestek online, magáncélra változó az Európai Unióban. 2021-ben a legmagasabb százalék Finnországban volt, itt a 16-74 évesek mintegy 80 százaléka keresett az interneten egészséggel kapcsolatos témákat az utolsó három vizsgált hónapban. Őket követte Hollandia 77 százalékkal, Dánia 75 százalékkal és Ciprus 74 százalékkal. Ezzel ellentétben Bulgáriában mindössze 36 százalék, Romániában 40 százalék Németországban 45 százalék Lengyelországban pedig 47 százalék keresett rá az ilyen jellegű tartalmakra.
Az elmúlt tíz évben azoknak a száma, akik online kerestek rá egészséggel kapcsolatos témákra növekedett az unióban mintegy 17 százalékkal. Míg 2011-ben a lakosok 38 százaléka keresett rá egészséggel kapcsolatos dolgokra,mostanra már 50 százalékot is eléri ezeknek a lakosoknak a száma. A legnagyobb százalékos növekedést Ciprusban 46 százalékkal, Csehországban 33 százalékkal, Máltán 32 százalékkal és Spanyolországban 31 százalékkal regisztrálták.
Magyarországon is sokan keresik az egészségügyi témákat az interneten, az adott korcsoport 2021-ben mintegy 64 százaléka keresett már egészségügyhöz kapcsolódó anyagokat, oldalakat. Fontos azonban kiemelni, hogy pontatlan egészségügyi információkra könnyedén bukkanhatunk az interneten, legyen szó akár a téves koronavírus adatokról, vagy az oltásellenességről. Már a koronavírus járvány berobbanása előtt is sok gondot okoztak a pontatlan egészségügyi hírek, vagy az, hogy többen Facebook-on csoportokból tájékozódnak, azért vannak megbízható források is, amelyekből tájékozódhatunk. Mint ahogy arról korábban mi is írtunk, orvosi folyóiratokból, kórházak,rendelők információs portáljait nyugodtan kereshetjük ezekkel a témákkal, hiszen vannak megbízható források is.
Sokat betegeskedünk
Egy 2021 végi kutatásból kiderült, hogy csak Magyarországon csaknem 2 millió olyan, 16 évnél idősebb lakos él, akinek saját bevallásuk szerint van valamilyen egészségügyi bántalma, ami megkeseríti a mindennapjaikat. Ez a szám pedig az arányokat nézve egyáltalán nem kiugróan magas az Európai Unióban, sőt a 2019-ben mért adatok alapján sok, tradícionálisan egészségesnek hitt ország is előrébb végzett mint mi. Ezeket a számokat nézve pedig koránt sem meglepő, hogy az emberek mindent megtesznek azért, hogy rájöjjenek mi a bajuk. Akár még az internet sötét bugyraiban is elkezdenek keresgélni megoldás után kutatva.
Magyarország a lista hátsó felében helyezkedik el, hazánkban önbevallásos alapon a 16 évesnél idősebb korosztály 22,8 százaléka vallotta azt, hogy valamilyen egészségügyi baj hátráltatja mindennapi tevékenységei során. Bár arányait tekintve az EU-ban ez egyáltalán nem számít soknak, ha a lakosság egészét nézzük, azért ez mégiscsak majd 2 millió magyar állampolgárt jelent. Ennyien vannak tehát hazánkban azok, akiknek a mindennapjaik során, saját bevallásuk szerint meggyűlik a bajuk valamilyen egészségügyileg korlátozó tényezővel.
