Ma egy éve, hogy a kínai Vuhanból útra kelt új típusú koronavírus hazánkat is elérte, és regisztrálták az első fertőzötteket Magyarországon.
Egy évvel az első megerősített (iráni diákok fertőzöttségét mutató) esetek bejelentése után Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján is megemlékezett az évfordulóról. Mint mondta, látható, hogy ezzel a járvánnyal nagyon nehezen küzd meg a világ, hiszen egy évvel a magyar kezdet után most már a harmadik, a korábbiaknál is súlyosabb hullám zajlik.
A pár órával korábban bejelentett szinte teljes zárlattal kapcsolatban az országos tisztifőorvos kijelentette: minden eszközzel le kell törnünk a harmadik járványhullám jelenlegi, nagyon dinamikusan növekvő szakaszát. Emlékeztetett:
az első oltás beadása után csak 2-3 héttel várható bármiféle védettség kialakulása – márpedig most “helyzet van”, utalt az egyre növekvő betegszámokra.
De hogyan is jutottunk idáig? Tavaly év elejétől, a járvány megjelenése után egy ismeretlen kórokozó potenciális pusztítását megelőzendő, egymás után zárták le határaikat, zárták be üzleteiket és parancsolták otthonukba dolgozóikat az országok, leállt a légi közlekedés, akadozott az élelmiszer-logisztikai rendszer. A korábbaiknál is viruslensebb mutációk megjelenésével a világ számos országában már hónapokkal ezelőtt, néhány hete pedig itthon is elkezdődött egy olyan folyamat, amitől akkor rettegett a világ: kilőttek a járványadatok, (megint) túlterhelődtek a kórházak, és az oltási folyamatok még jócskán a kezdeti szakaszokban járnak. A versenyfutás, úgy tűnik, kritikus időszakához érkezett.
Járványtörténelem – íme a kulcsmozzanatok
Az első, 2020. január 5-én – a Magyar Távirati Iroda – által közölt hír úgy szólt, „egy eddig ismeretlen tüdőgyulladást okozó vírus fertőzött meg 59 embert a közép-kínai Vuhanban a helyi hatóságok vasárnapi közlése szerint. Majd pár nappal rá, január 9-én már arról lehetett olvasni, hogy egy újfajta koronavírus okozta a tüdőgyulladással járó járványt, viselkedése azonban még nem ismert. A vírus egy halpiacon jelenhetett meg először, a hivatalos információk szerint kezdetben 41 embert megfertőzve, akik közül ketten meghaltak, öten pedig válságos állapotba kerültek. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság január 20-án erősítette meg: a kór emberről emberre terjed.
Az első megerősített európai esetről Franciaországból érkezett a hír 2020. január 24-én, miközben addigra Kínában már 880 fölé emelkedett a fertőzöttek száma.
Orbán Viktor miniszterelnök január végén már úgy fogalmazott: baj nincs, de lehet, ezért a járványt komolyan kell venni” – mintegy reagálva arra, hogy a WHO nemzetközi veszélyhelyzetet hirdetett január 27-én. Megjegyezendő, az Egészségügyi Világszervezet még ezt követően is úgy vélekedett egy darabig, hogy „túl van tolva” az óvatoskodás a koronavírus körül.
A Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs január 31-én kezdte meg munkáját, vezetője a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere lett. Az Operatív Törzs ügyeleti központjának működését február 26-tól rendelték el.
Kicsit ugorva az időben, túl az első hazai felvásárlási lázon, a miniszterelnök március 4-én jelentette be: két koronavírus-fertőzött van Magyarországon, mindketten külföldi állampolgárok. „Mától kezdődően a védekezés szakaszába léptünk” – tette hozzá Orbán Viktor.
Majd március 11-től országos veszélyhelyzetet rendeltek el Magyarország egész területén, beutazási tilalom lépett életbe Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból.
Az első magyarországi elhunytról március 15-én számoltak be.
Március 16-tól kezdve bezárták az iskolákat és tantermen kívüli digitális munkarend lépett életbe. Éjféltől az összes nem magyar állampolgár előtt lezárták a határokat, és minden rendezvényt betiltottak. Az éttermek és a kávézók csak 15 óráig lehettek nyitva.
Március 27-én hirdették ki, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások léptek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhatott a lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhattak, máskor csak a 65 évnél fiatalabbak.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott első intézkedések rendeletei március 19-én jelentek meg a Magyar Közlönyben, ezeket további intézkedések sora követte.
Az első hullám utáni enyhítés május 4-én Magyarországon is megkezdődött: Budapesten és Pest megyében még nem, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, nézők nélkül. Később fokozatosan, a fővárosra és Pest megyére csúsztatott érvényességgel, engedték kinyitni a vendéglátóhelyek beltereit, a szálláshelyeket és az élet bizonyos korlátozásoktól eltekintve visszatérni látszott a korábbi kerékvágásba.
Ősszel azonban ismét nőni kezdtek a betegszámok, jött a második hullám. Azóta az alábbiak szerint alakul a járvány Magyarországon:
Most jön a neheze
A vírus magyarországi felbukkanását követő eltelt év során rengeteg mindent föl kellett áldozni az addigi megszokott mindennapokból a védekezés oltárán, miközben elkezdődött és jelenleg is tart a harmadik hullám, amely az előzőeknél is súlyosabb lesz.
A pénzügyminiszter azonban bizakodó, és úgy fogalmazott minap a közösségi oldalán: a magyar családok, munkavállalók, vállalkozások, az egészségügyi dolgozók példa nélküli összefogásának eredményeként már látjuk a fényt az alagút végén. „Hogy milyen hosszú az alagút, az oltástól, a beoltottak számától függ.”
Mindenesetre az egyéves évfordulót újabb szigorításokkal „ünnepelhetjük”: március 8-tól jön az országos iskolazár, üzletzár és maszkhasználat mindenhol, derült ki a csütörtöki Kormányinfón.
