A kutatók azt keresik, milyen mértékű antitestválasz kiváltása szükséges a megfelelő szintű védelem kialakulásához: ez gyorsabb, kisebb létszámú klinikai kísérletek elvégzésével gyorsíthatná fel a koronavírus elleni oltások kifejlesztésének idejét.
Az influenza elleni védőoltással kapcsolatosan már használnak hasonló mérőszámokat a kutatók: ezek segítségével elkerülhető a hosszadalmas klinikai kísérletsorozatok megszervezése.
„Ezt a módszert használhatjuk arra, hogy megjósoljuk egy vakcina hatékonyságát, aminek egyre nagyobb jelentősége lesz, mivel egyre kevésbé tudunk placebókontrollált vizsgálatokat végezni” – mondta Stanley Plotkin, a rubeola elleni vakcina feltalálója és a védettség korrelátumainak szakértője.
Év végére lesz elegendő adat
„Az információ egyre csak áramlik hozzánk. Az év végére szerintem elég adatunk lesz ahhoz, hogy mindenkit meggyőzzünk” – tette hozzá. A koronavírusra vonatkozó referenciaérték lehetővé tenné a gyógyszergyártók számára, hogy mindössze néhány ezer emberen végezzenek oltási kísérleteket, ami körülbelül tizedannyi, mint a jelenleg széles körben használt koronavírus elleni oltások engedélyezése érdekében végzett vizsgálatok mérete, mondták kutatók és a gyógyszergyártók a Reutersnak.
Az eredeti klinikai kísérleteket emberek tízezrein végezték el úgy, hogy a résztvevők egy részének placebót adtak be az oltásjelölt helyett.
Ezt ma már a világ számos országában nem tartanák etikusnak, mivel a koronavírus elleni védőoltás elérhető széles körben.
Ráadásul számos kisebb gyógyszergyár is dolgozik koronavírus elleni védőoltáson, ezeknek azonban nem áll rendelkezésükre megfelelő anyagi forrás a hasonló kísérletek megszervezésére.
Kevés ember is elég lesz
Az újfajta klinikai kísérletekben a gyógyszergyártók a kísérleti vakcina hatékonyságát kisebb számú résztvevő vérmintáján keresztül vizsgálhatják meg annak érdekében, hogy kiderüljön: a résztvevők szervezetében termelődött-e referenciaérték fölötti mennyiségben antitest.
Egy ilyen referenciaértékre sürgősen szükség van, hogy segítsen leküzdeni az oltóanyag-fejlesztők előtt álló kihívásokat és növelje az oltások elérhetőségét – írta Florian Krammer, a New York-i Mount Sinai Icahn School of Medicine virológusa ebben a hónapban a Nature folyóiratban. A Moderna és az AstraZeneca oltásának fejlesztői már dolgoznak egy ilyen referenciaértéken, vakcinaszakértők azonban arról is beszélnek, hogy az
antitestes immunitás nem minden, ez a fajta módszer pedig a T- és B-sejtes immunitás mérésére nem képes.
Mindezen túl az is lehetséges, hogy minden egyes vakcinafajtának már referenciaértéke van.
Kell az alternatíva
Az ugyanakkor biztos, hogy a placebókontrollált kísérletek alternatíváit meg kell találni: világszerte dolgoznak ennek a metódusnak a kidolgozásán. Jelenleg az oltottak és a fertőzésen átesettek antitestszámainak összehasonlításán dolgoznak: ez megmutathatja, milyen különbség lehet a kétféle védettség között.
A referenciaérték arról is információval szolgálhat, hogy kinek mikor érdemes emlékeztető oltást kapnia: a Pfizer már beadta engedélykérelmét egy harmadik, emlékeztető oltásra a csökkenő antitestszámra való hivatkozással, ám a vállalat nem tartja helyesnek azt az elképzelést, hogy az antitestszámra vonatkozó adatok felhasználhatók lennének a vakcina hatékonyságának előrejelzésére.
