A Ház lefolytatta a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitáját. Időközben a finn parlament megszavazta a csatlakozást.
Előterjesztőként Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a vitán felidézte: tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette.
A magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé.
Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit – értékelt az államtitkár.
Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban. Az euroatlanti térség, és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Ezért azt kérte: a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.
Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: Európa biztonsági helyzete megváltozott, az agresszor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A kereszténydemokraták szerint a 21. században a viták rendezésének egyetlen lehetséges módja a tárgyalás, a diplomácia, és sohasem a háború. Éppen ezért támogatják a békét, az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését.
Magyarország 1999 óta tagja a NATO-nak és jó szövetséges, a különböző misszióban részt vevő magyar katonákról elismerően szólnak parancsnokaik – mondta, majd kitért az elmúlt időszakban megkezdett magyar haderőfejlesztésre.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka szólt arról is, hogy
a svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, „vannak viták és ellenérzések”,
de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását. Azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.
Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket. Rámutatott: Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek.
Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát és növeli Magyarország biztonságát – mutatott rá, hozzátéve: a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika. Kitért egyebek között a rendkívül hosszú parlamenti szünetre, és arra, hogy bár oktatási, egészségügyi témáknál nem érzik sokszor szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen.
Arról, hogy vita lenne a kormánypárti frakciók a kormányfő között azt mondta: ez még az önök részéről is sekélyes kifogás, arra is engedélyt kérnek a kormányfőtől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele. Kijelentette:
Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok.
Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, azt mondta: ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán. Kijelentette: a DK és árnyékkormánya minden lehetséges fórumon támogatta és támogatja a ratifikációt, és reméli a magyar Országgyűlés is megszavazza azt. Ez a NATO, Finnország és Svédország és Magyarország érdeke is – összegzett.
Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése.
Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire. A „birodalmi elv” ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is – közölte.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla.
Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről „kínos és buta magyarázkodás zajlott” az ügyben – hangzott el.
Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig „szórakozik velük”. Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt.
Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke.
Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el.
Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett.
Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon.
A Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, „provokációként” tekintenek rá,
míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.
Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással – jelezte. A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban.
Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen – fogalmazott Novák Előd.
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.
Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van „szégyenpadon”, amely megint cserben hagyta nyugati szövetségeseit, amely megint „szórakozik”, amely megint „zsarol”, amely megint „hazudozik” – vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal „egy padon ülni” ebben a kérdésben. Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? – tette fel a kérdést. Azt mondta: nem kegy, hanem hazafias kötelesség ratifikálni a bővítést.
A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is – jelezte Szabó Tímea.
