A második világháború óta nem vetette vissza semmi olyan mértékben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam hosszát, mint most a pandémia.
A kutatók 29 országot vizsgáltak, melyek közt Európa legtöbb állama mellett megtalálható az USA és Chile is. Úgy találták, hosszú évek alatt elért eredményeket tett semmissé a koronavírus-járvány, a legnagyobb veszteség az amerikai férfiakat érinti: körükben 2,2 évvel csökkent a születéskor várható élettartam. A litván férfiak is sokat vesztettek, náluk 1,7 évvel rövidíti meg a várható élettartamot a pandémia a 2019-es adatokkal összehasonlítva a jelenlegi helyzetet a The Guardian cikke szerint.
Az oxfordi Leverhulme Centre for Demographic Science tudósai által vezetett kutatás szerint a várható élettartam csökkenése most nagyobb mértékű, mint a keleti blokk felbomlása idején Közép- és Kelet-Európában mért veszteség volt.
Közép- és Kelet-Európában mért veszteség volt.
Szinte mindenhol csökkenést tapasztaltak
A kutatásba olyan országokat vontak be, amelyeknél már elérhetők a tavalyi évre vonatkozó hivatalos adatok az országban bekövetkezett halálozásokról.
„A nyugat-európai országok, többek között Spanyolország, Anglia és Wales, Olaszország és Belgium esetében a születéskor várható élettartam ilyen mértékű csökkenése egyetlen év alatt utoljára a második világháború idején volt megfigyelhető” – mondta el José Manuel Aburto, a tanulmány egyik vezető szerzője. Ismertetése szerint a legtöbb, szám szerint 22 vizsgált országban több mint fél évet csökkent a születéskor várható élettartam 2020 során.
A férfiak vesztettek több évet
„A nők nyolc, a férfiak tizenegy országban egy évnél nagyobb veszteséget szenvedtek el. Összehasonlításképpen: ezeknek az országoknak
átlagosan 5,6 évre volt szükségük ahhoz, hogy a közelmúltban egy évvel növeljék a várható élettartamot:
ekkora tehát a koronavírus által eltörölt előrelépés” – mondja Aburto.
A 29 ország többségében a férfiaknál nagyobb volt a várható élettartam csökkenése, mint a nőknél. A különböző országokban a csökkenés nagy része a hivatalos koronavírusos halálozásoknak tulajdonítható, áll a tanulmányban.
Ismerik a nehézségeket
Ridhi Kashyap, a tanulmány másik társszerzője elmondta, hogy a kutatók tisztában vannak a koronavírusos halálesetek számbavételével kapcsolatos számos problémával, például a nem megfelelő teszteléssel vagy a téves besorolással. Hozzátette azonban, hogy a tény, hogy
eredményeink kiemelik a koronavírusnak közvetlenül tulajdonítható nagy hatást, azt mutatja, hogy milyen pusztító sokk volt az sok ország számára.
„Sürgősen kérjük, hogy a világjárvány globális hatásainak jobb megértése érdekében tegyenek közzé és hozzáférhetővé több országból származó, bontott adatokat, beleértve az alacsony és közepes jövedelmű országokat is” – szorgalmazta Kashyap
