Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében összegyűjtötte, hogy mit nyer a NATO Finnország és Svédország csatlakozásával, illetve milyen biztonságpolitikai szempontokat kell figyelembe venni a csatlakozási kérelem mérlegelésekor.
A két ország jelentkezésének elfogadásával a NATO-tagállamok és Oroszország közös szárazföldi határszakaszának hossza több mint duplájára nő – 1215 kilométerről 2555 kilométerre – a geopolitikai jelentőségük, haderejük és védelmi iparuk révén pedig a védelmi szervezet erős és jelentős szövetségesekkel gyarapszik – olvasható mások mellett Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója elemzésében.
Az 1340 kilométer hosszú finn határszakasz Szentpétervártól, a második legnépesebb orosz és a harmadik legnépesebb európai várostól a Murmanszk melletti partvidékig terjed. A térség orosz védelmi erői jelenleg rotációban az ukrajnai fronton is teljesítenek szolgálatot, ezért Oroszország szempontjából a NATO-tagállamokkal való határszakasz bővülése komoly védelmi/logisztikai problémákat eredményezhet – teszi hozzá az elemző, aki szerint az ukrajnai háború rávilágított az orosz haderő tényleges állapotára, így a térség megerősített védelme nehézséget jelenthet Moszkva számára.
Mint olvasható, Finnország geopolitikai jelentőségét növeli, hogy az orosz határszakaszának északi részétől keletre található a Kola-félsziget, amely az egyetlen egész évben járható útvonalat biztosítja Oroszországnak az Atlanti-óceánra. Emellett a félsziget kikötői a fő telephelye az északi orosz hadiflottának és a legtöbb interkontinentális ballisztikus rakétát hordozó orosz tengeralattjárónak. Továbbá
Bár Svédország Finnországgal ellentétben nem rendelkezik közvetlen szárazföldi határral Oroszországgal, az önálló megyét alkotó Gotland sziget az Oroszországot az exklávéjával, Kalinyingráddal összekötő tengeri útvonal mentén helyezkedik el. Elkerülése az orosz hajók számára nem lehetséges, mivel azzal a balti államok felségvizeire tévedne. A sziget geopolitikai jelentősége meghaladja a gazdasági és lakossági súlyát, mivel az exklávéban állomásozik Oroszország balti-tengeri hadiflottája, illetve az ukrajnai háborút megelőzően az orosz tengeri kereskedelmi forgalom 60 százaléka haladt keresztül a régión.
Az ukrajnai inváziót követően szinte az összes európai állam gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ennek következtében az elmúlt bő egy évben a támadó féllel a Balti-tengeren folytatott kereskedelmi forgalom a töredékére esett vissza – írja a szerző, jelezve: Rose Gottemoeller, a NATO korábbi főtitkár-helyettese szerint jelentős vereség Oroszország számára, hogy a Balti-tengert „NATO-tóvá” alakították. Jens Stoltenberg, a jelenlegi főtitkár véleménye szerint a védelmi szervezet bővítése erőteljes üzenetet küld, hogy az agresszió nem kifizetődő.
Oroszország ukrajnai inváziója a két védelmi szervezet (a NATO és a főleg volt szovjet tagköztársaságokat magában foglaló KBSZSZ, vagyis Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) kapcsolatát már olyan mértékben megrongálta, hogy a NATO tagállamok skandináv bővítése további negatív hatásokkal nem jár. Ezzel szemben a két ország geopolitikai jelentősége miatt a NATO stratégiailag fontos területek felett szerzi meg az ellenőrzést – emeli ki a kutató.
Haderő és eszközállomány
Finnország hadereje a Global Firepower Index által 145 országból összeállított rangsor 51. helyen áll. Mivel a skandináv ország az állandó fenyegetettség miatt évtizedek óta töretlenül fejleszti védelmi képességeit, széleskörű, hosszú élettartamú és intenzív használatot is kibíró eszközökkel rendelkezik.
Ráadásul azon kevés európai uniós ország közé tartozik, ahol a lakosság a mai napig köteles katonai szolgálatot teljesíteni, és itt a világon az ötödik legnagyobb a tartalékos katonák száma, 900 ezer fő. De a hivatásos katonák mellett a kötelező sorkatonaság és a nagy számú, magánkézben lévő lőfegyver miatt a lakosság is komoly védelmi erőnek tekinthető (körülbelül minden harmadik ember rendelkezik valamilyen fegyverrel).
A fentieken túl Finnország rendelkezik Európában az egyik legnagyobb tüzérségi löveg állománnyal, hadmérnökeik pedig a világ legképzettebbjei a csapdák, aknák, akadályok és védelmi berendezések terén. A finn honvédség minden haderőneme rendelkezik rakéta képességgel. 29 darab M270 típusú lánctalpas rakétarendszerrel rendelkeznek, amelyek bár kevésbé hatásosak mint a HIMARS-ok, a terepviszonyokhoz azonban jobban illenek.
A világ legjobb harckocsijának tartott Leopárd 2-es tankokból több százzal, gyalogsági páncélozott szállító- és harcjárműből pedig több mint 1200 darabbal bírnak – olvasható egyebek mellett az elemzésben, ami részletesen sorra veszi Svédország képességeit, valamint a török ratifikáció halogatásának okait is.
Végső konklúzió
Az Oeconomus junior kutatója szerint összességében Finnország és Svédország NATO-s csatlakozásával a védelmi szervezet nem csak két fejlett és erős hadsereggel és védelmi iparral rendelkező országgal bővül, hanem a geopolitikai jelentőségük miatt a Balti-tenger stabilitása is fokozódik. Bár a NATO tagállamok Oroszországgal közös szárazföldi határszakaszának hosszával párhuzamosan a kelet-európai fenyegetettség is a bővülés keretében több mint duplájára nő, de az ukrajnai invázió már egyébként is végérvényesen egymással szembe állította az utóbbi három évtizedben viszonylagos békés együttélésre képes feleket – fogalmaz Horváth Sebestyén.
