Megérett a helyzet a lakásbiztosítási piac átalakítására, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által tervezett módosítások azonban növelhetik a társaságoknál az adminisztrációs terheket – hívta fel a figyelmet Palkó István, a Portfolio elemzője.
Palkó István szerint a kormány nem véletlenül szeretné újraszabályozni a lakásbiztosítási piacot, ugyanis az jelenleg egy nem kellően versenyző, – megfogalmazásuk szerint – elkényelmesedett szegmens. Az elemző emlékeztetett, manapság körülbelül 165 milliárd forintot fizetünk évente lakásbiztossítára, ehhez képest nagyjából harmadát fizetik ki a károkra a biztosítók.
Mint mondta, viszonylag nagy a költségterhelése a terméknek, sokat fizetnek ki például közvetítők számára, de magas a profittartalma is, köszönhetően annak, hogy meglehetősen koncentrált a piac (a teljes portfólió 90 százaléka mindössze 5 szereplő kezében van). Többek között ezeket a meglévő problémákat próbálja orvosolni a kormány.
A Portfolio kimutatása szerint az életbe lépő
Az első szabály azt mondja ki, hogy amikor valaki jelzáloghitelt vesz fel, akkor az MNB úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kalkulátorát kell igénybe venni, ami segít a fogyasztóknak, hogy a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot választhassák ki. Palkó István jelezte: általában egy lakásbiztosítás nem bír akkora téttel az ügyfelek szemében, mint maga a lakáshitel felvétele, hiszen utóbbi sokkal több adminisztrációval és költséggel jár, az ügyintézők azonban rá lesznek szorítva arra, hogy egy számukra eddig ismeretlen piaci kínálatot is bemutassanak. Nagy kérdés, hogy ezt mennyire tudják majd hatékonyan megtenni, illetve mennyire életszerű elvárás egyáltalán.
Azzal kapcsolatban, hogy a vagyonbiztosítási szerződések vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20 százalékát, a Portfolio munkatársa közölte, tudomásuk szerint a lakásbiztosítások tényleges közvetítői jutalékkulcsa a piaci értékesítés nagyjából 80 százaléka esetében egyébként sem magasabb 20 százaléknál, és csak 20 százalék esik ennél magasabb kategóriába, ami számukra persze érzékeny pont lehet.
A fentieken túl a másik két nagy változás, hogy a THM-plafon meghatározásakor a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagyonbiztosításának díját is bele kell számítani a THM-be, illetve hogy az ügyfelek minden év márciusában lehetőséget kapnak a lakásbiztosításul felmondására – ingyenesen.
Az elemző szerint az említett változások a korábbinál ugyan nagyobb versenyt eredményezhetnek,
kérdés, hogy a biztosítók nem lesznek-e túlterhelve, az adminisztráció nem lesz-e bizonyos esetekben teljesen felesleges
(például a THM esetében nem biztos, hogy a szabályozásnak nagyobb lesz az előnye, mint a lehetséges informatikai adminisztrációs hátránya).
Palkó István szerint kérdéses, hogy az adóterhek szempontjából túlterhelt biztosítási piac képes lesz-e arra, hogy ha ilyen intenzíven megy előre a szabályozás, akkor mindennek meg tud-e felelni, hiszen a kormány már kinyilvánította, hogy a lakásbiztosítás csak az első terület, amit követően várhatóan az öngondoskodási piac szabályozása is megváltozhat, majd az agrár- és egészségbiztosítások.
Kapcsolódó hang
