Ahogy az várható volt, kedden kivételes eljárás keretében elfogadta az Országgyűlés a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítást, amit a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. A parlamenten kívül eközben tüntetés szerveződött.
Kedden a napirend előtti felszólalásokat is meghatározta a kata módosításáról szóló diskurzus, majd ezt követően következett a vita a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által hétfőn benyújtott törvényjavaslatról. Eközben a parlamenten kívül, a Kossuth Lajos téren tüntetés szerveződött a törvénymódosítás ellen, erről ide kattintva olvashat bővebben.
A parlamenti vitát Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának nyitóbeszéde vezette fel, majd az ellenzéki képviselők egyöntetűen arra szólították fel a kormányt, hogy vonja vissza a kata módosítására beterjesztett törvényjavaslatot. A képviselői felszólalásokról ebben a cikkünkben olvashatnak.
A Parlament kedden 120 igen, 57 nem és 1 tartózkodó mellett megszavazta a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Miről is szól a törvénymódosítás? Mi változik?
A törvénymódosítás szerint minden érintett vállalkozásnak nyilatkoznia kell majd az adóhatóság felé arról, hogy megfelel-e az új feltételeknek, és kisadózó tételes adóalanyként folytatja-e majd. Erre pedig augusztus elsejétől szeptember 25-ig lesz lehetőség. A legjelentősebb változás, hogy a jelenleg nagyjából 450 ezer katás adózó jelentős része szeptembertől másik adózási megoldás után kell nézzen, hiszen
A KATA A TOVÁBBIAKBAN CSAK A MAGÁNSZEMÉLYEK SZÁMÁRA SZOLGÁLTATÓ VAGY TERMÉKET ÉRTÉKESÍTŐ FŐÁLLÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA LESZ ELÉRHETŐ – kivéve persze a taxis vállalkozásokat.
A megszavazott törvénymódosítás szerint kikerülnek ebből a rendszerből a mellékállásban dolgozó rokkantak és a nevelőszülők mellett a saját tulajdonú ingatlan-bérbeadásból jövedelmet szerzők is. Továbbá azok, akik a bt.-jükkel választották a katás adózást, akit adószámtörléssel vagy felfüggesztéssel sújtott az adóhatóság a bejelentés évében, vagy a megelőző 12 hónapban, az nem választhatja a katás adóalanyiságot.
Valamint a számla- és nyugtaadás elmulasztásáért, feketemunkás foglalkoztatásáért, illetve igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért megbírságolt vagy jövedéki bírsággal sújtott katás vállalkozások. Végezetül pedig kikerülnek a naptári év utolsó napján több mint 100 ezer forint végrehajtható adótartozással rendelkező korábbi katás vállalkozások – ahogy a törvénytervezetet korábban lapunk elemezte.
Szintén fontos változás, hogy
HA A KATÁS VÁLLALKOZÓ CÉGNEK SZÁMLÁZ, AZT BE KELL JELENTENIe A NAV FELÉ, ÉS ez AZZAL JÁR, HOGY AZONNAL KIKERÜL A KATÁS ADÓZÓI KÖRBŐL.
Akik szeptembertől már nem felelnek meg az új katás feltételeknek, a törvénytervezet szerint a NAV augusztus 15-ig közzéteszi, hogyan jelentkezhetnek át a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó egyéni vállalkozóvá. A kényszerű átállásról szóló nyilatkozat október 31-ig tehető meg. Az átállást követően azonban számolniuk kell azzal is, hogy januárban részletes vagyonleltárt kell készíteniük.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Forrás: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
