A kilövést megelőző utolsó előkészületek során bukkantak a meghibásodásokra. A NASA szakemberei mindent megtettek, hogy még hétfőn kilőhessék a három bábuval az űrbe induló Oriont, de végül a halasztás mellett döntöttek.
Az üzemanyagtöltést, melyet eleve késve kezdtek meg, meg kellett szakítaniuk a szakembereknek, ugyanis a közel 3,8 milliárd literes tank oxigénnel és extra alacsony hőmérsékletű hidrogénnel való megtöltésének során szivárgást tapasztaltak. Az egyórás késésnek, mellyel belevágtak a rakéta megtankolásába, a környéken uralkodó viharos időjárás volt az oka.
A kétórás indítási ablak helyi idő szerint 8:33-kor – nálunk 14:33-kor – nyílt volna az eredeti tervek szerint.
Az erősen robbanékony hidrogén szivárgása ugyanott jelentkezett, ahol a tartály tavasszal egy főpróba során már szivárgott. Hogy ez ne legyen elég a jóból, még egy hidrogénszivárgási pont gyanúja felmerült egy olyan szelepnél, amely már júniusban is gondot okozott, de a NASA úgy gondolta, akkor kijavította – írja az ABC News cikke.
A NASA tweetje szerint az indítási procedúrát először felfüggesztették, de később törölték is a kísérletet a hétfői napra. Legkorábban pénteken kerülhet arra sor.
A NASA élő közvetítése alább látható, a hivatalos, folyamatosan frissülő NASA-kommentárok itt olvashatók.
Helyi idő szerint délelőtt egy repedésnek tűnő jelenséget is észleltek. Később a délelőtt folyamán repedést vagy más hibát észleltek azon a nagy narancssárga üzemanyagtartályon, amelyen négy főhajtómű található. A szakemberek úgy látták, mintha ezen a területen fagyás következett volna be. A mérnökök elkezdték tanulmányozni ezt a gyanús területet.
A NASA indítási igazgatóhelyettese, Jeremy Graeber az első szivárgás észlelését követően úgy fogalmazott, el kell dönteniük, mennyire ragaszkodjanak a hétfői kilövéshez.
„Rengeteg munkát kell elvégeznünk, hogy eljussunk ide” – figyelmeztetett Graeber.
Végül azonban, magyar idő szerint délután három előtt az indítás elhalasztása mellett döntöttek.
Az űrsikló-korszak emléke dereng fel
A mostani egy ember nélküli misszió, amely során több mint 50 évvel azután közelítik meg a Holdat, hogy utoljára ember járt rajta.
A 98 méteres rakéta, mellyel kapcsolatosan a problémák jelentkeztek, a legerősebb a NASA által eddig építettek sorában. A mai problémák a NASA űrsikló-korszakára emlékeztetnek: 1990-ben hidrogén szivárgása zavarta meg a visszaszámlálást és késleltette a kilövéseket.
Charlie Blackwell-Thompson indítási igazgató arról számolt be, hogy kommunikációs problémáik is felmerültek az Orion bábukat szállító kapszulájával. Vasárnap késő este
a kilövésvezérlés és az Orion közötti. Bár a probléma hétfő reggelre megszűnt, a NASA tudni szeretnél az okokat, mielőtt arról dönt, hogy útnak indítja az űrhajót.
Az Artemisz-misszióról minden részletet elolvashat ebben a cikkünkben.
Ha további részletek is érdeklik, nézze meg az InfoRádió Aréna című műsorának azt a felvételét, amelyen Kiss László csillagász-fizikus, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója beszél arról, hogy milyen felvételeket küldött a James Webb űrteleszkóp az első félévben, mire használják az ukránok az amerikai műholdakat, mit csinálnak az űrnagyhatalmak a Föld-közeli térrészben és mi az orosz-amerikai-európai nemzetközi űrállomás jövője.
Ebben pedig a Marsra szállás tudományos és technikai eredményeiről számol be részletesen Kiss László.
Nyitókép: MTI/AP/Terry Renna
Forrás: Infostart.hu / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!