Új értelmet nyert az 1 százalék. Elon Musk szerint GDP-arányosan ennyibe kerülhet a világnak a fosszilis energia teljes lecserélése tisztán elektromos forrásokra. Az emberi agyakba csipet építeni készülő, az űrrakétáit rükvercben visszatérítő, a Twitter szárnyait nyesegető Tesla-vezér szerint az elektromos jövő jóval olcsóbb és hatékonyabb lesz, mint a mostani energiaforrásaink, ezért akár tíz éven belül elérhetjük. A mesterterv befektetői körökben mégis csalódást okozott, mert elmaradt a jó árasított népi Tesla bejelentése.
Estek a Tesla részvényei, pedig Musk ismét grandiózus tervekkel állt elő. A minap megtartott befektetői napról szóló jelentések között szinte elsikkadt az a hír, hogy a Tesla kalkulációi szerint akár 10-20 éven belül megugorhatjuk a fenntarthatóságot itt a Földön és eljöhet a bőség ideje.
A „piac” által várva várt hírmorzsa persze nem ez volt, hanem hogy mikor jön a kistesla, ami árban sokkal elérhetőbb lehet szélesebb vásárlói rétegeknek. Mivel erről nem kerültek elő részletek, másnap 6 százalékot esett a részvényeik árfolyama. Pedig a mesterterv több mint ígéretes.
Musk már többször gondolt nagyot, és mivel rendre meg is csinálta, amit megálmodott, a terveire érdemes odafigyelni, akkor is, ha a figyelemvadász személyiségéből sokaknak lett elege mostanság.
Élhető Földet vizionált Musk
Ezúttal nem a Mars kolonizálására koncentrált, hanem egy élhető, sokkal olcsóbban és hatékonyabban működő Földet vizionált, amely jóval több mint 8 milliárd embert is képes eltartani. A Tesla csapata számításokkal támasztotta alá a tervet. Ezek szerint, ha abból indulunk ki, hogy
a világgazdaság mérete jelenleg csaknem 100 Billió dollár, 10 éves időtartam alatt évente 1 Billió dollárt befektetve az átmenetbe elérhető egy teljesen megújuló energiával üzemelő bolygó.
Az 1 százalék invesztíció 20 éves távlatban gondolkodva már csak fél százalék, ami abszolút kivitelezhető Musk szerint. Tervei szerint ennyi idő alatt az összes fosszilis (olaj, gáz, szén) energiaforrást nap- és szélenergiára tudjuk cserélni. Számításaik szerint ebből 30 terawatt mennyiségre lenne szükség, amihez a Föld felszínének csak 0,2 százalékát kellene igénybe venni, és mindez kevesebb nyersanyag kiaknázásával járna, mint a mostani fosszilisenergia-alapú gazdaság.
A teljesen elektromos gazdaság a Tesla szakértői szerint
hatalmas hatékonyságbeli ugrást jelentene a belső égésű motorokkal szemben és csak 60 százalékába kerülne annak a pénznek, amit jelenleg a „piszkos és pazarló” fosszilis forrásokba fektetünk.
A kalkulációk 2022-es árakon 10 év alatt 14 billió dollár befektetéssel számolnak, ha folytatjuk a fosszilisenergia-alapú termelést, szemben a 10 billió dollárral, amit a „fenntartható energia gazdaság” megkíván.
Hatékonyságjavulás terén az átállás azt jelentené, hogy szemben a világ állandóan emelkedő energiaigényével, feleannyi energiával is elműködnénk, mint most. A kalkulációk szerint a 30,000 gigawatt kapacitás egyharmada szolgálná a hálózatok teljesen megújuló forrásokra történő átállítását, 21 százalék biztosítaná az önvezető elektromos autók töltését, további 22 százalékból lecserélnék a gázfűtést hőszivattyúkra, 17 százaléknyi távhőre menne és mintegy 5 százalék a tengeri és légi szállítás ellátására fenntartható üzemanyaggal.
A nap süt, a szél fúj, ugye?
Közismert, hogy mivel a nap nem süt folyamatosan, a szél pedig nem mindig fúj, szükség lesz okos megoldásokra. A Tesla úgy kalkulált, hogy több helyen kombináltan telepítenék a szél- és naperőművi kapacitásokat, pontosan a termelési egyenetlenségek kiküszöbölésére. Számoltak továbbá egy 240 terawattórás energiatároló-kapacitás kiépítésének szükségességével, amelynek egytizede állna a hálózat rendelkezésére, de – és itt jön az érdekesség – a többsége abból adódna, hogy a jövő elektromos autói szintén tárolóegységként működnének, ellátva a hálózatot. A tavaly legyártott mintegy 8 millió elektromos autó és az évi 60 százalékos növekedés ehhez nem lesz elég. Évente meg kell 11-szerezni a gyártást. A tároláshoz szükséges akkumulátorgyártó-kapacitásnak pedig éves szinten 29-szeresére kell nőnie.
A jó hír, hogy a nap- és szélerőmű-kapacitásoknak „csak” a háromszorosára kell növekednie évente, ahhoz, hogy a mesterterv beteljesedjen. A Tesla mérnökei szerint mindehhez a nyersanyagok rendelkezésre állnak.
Hogy az optimizmusuk indokolt lehet, azt az támaszthatja alá, hogy éppen tavaly érte utol az energiaátmenetbe áramló befektetés a fosszilis szektor invesztícióit, meghaladva az 1,1 billió dollárt. A BloombergNEF adatai szerint Kína állt az élre 546 milliárd dollár befektetéssel, míg az USA 141 milliárd dollárral lett második. A világ teljes megújuló energiakapacitása 2021-ben elérte a 3 terawattot, de ebben benne van a víz és a biomassza is. Muskék 2 terawatt már létező szél- és napenergia-kapacitásból indultak ki.
Tény, hogy a nap „felemelkedése” nyílegyenes görbét mutat, meghaladva minden előrejelzést, amit eddig a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közölt. Ugyancsak az IEA jelezte előre, hogy 2030-ig 600 millió hőszivattyút fogunk telepíteni. A Bloomberg Green adatai szerint Európában tavaly 3 millió ilyen berendezést értékesítettek. Elkelt 3 millió elektromos autó. Létrejött 40 gigawatt naperőművi és 6 ezer megawattnyi tárolókapacitás.
Keveseket foglalkoztat az alapprobléma
Musk ellen szólhat, hogy egyelőre még a vállalati elitből is keveseket foglalkoztat az alapprobléma. Az pedig a klímaváltozás. A NYU-Stern School of Business adatai szerint a Fortune 100 vállalatvezetői körében 29 százalék bír valamiféle ESG-képesítéssel, de a klímaváltozás kérdéséhez alig 0,2 százalék ért. A Tesla terveiből az látszik, hogy
ha a klímaváltozásra lehetőségként néznénk, átirányítanánk a pénzeket és egyszerűen felhasználnánk a már meglévő technológiáinkat, akkor valóban sokkal gyorsabban eljutnánk egy fenntarthatóbb jövőhöz.
Óvatosan kell fogalmazni, mivel Musk csapata nem publikálta az átállás környezeti árát. Ingyenebéd pedig nincs. A megújulóenergia-átállás is jár kibocsátással, véges nyersanyag- és erőforráskészleteink további kiaknázásával. Sokan éppen a Twitteren kritizálják az új tervet és kétségbe vonják, hogy valóban rendelkezésre áll-e elegendő nyersanyag az átmenethez. Néhányan pedig emlékeztetik Muskot, hogy Ukrajna orosz inváziója kezdetén még több olajtermelésért emelte fel a szavát. Majd arra biztatta Európát, hogy indítsa újra régi atomerőműveit. A mesterterv azonban nem rövid távú intézkedésekről szól, hanem egy olyan zöld gazdasági átállásról, ami win-win lehet a Teslának és a bolygónak. Mi lesz, ha mégsem ez történik? Musk egész biztosan jól el lesz a Marson.
A szerző ESG-szakértő, az ESGCore.com alapítója.
Forrás, fotó: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
