Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet – figyelmeztetett az ENSZ, az „önpusztító spirál” megállítását szorgalmazva.
Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) új jelentésében kiemelte: a klímaváltozás miatt világszerte rohamosan növekszik a katasztrófák száma. Az elmúlt két évtized minden évére 350-500 közepes vagy annál nagyobb méretű katasztrófa jutott – írták a jelentésben. Ezek költségei az elmúlt évtizedben átlagosan évi 170 milliárd dollárra nőttek.
Az évtized végére, 2030-ig 560-ra nőhet a katasztrófák éves száma, és életek milliói kerülhetnek veszélybe a szárazság, a szélsőséges időjárás és az áradások miatt.
„A világnak többet kell tennie azért, hogy a katasztrófák jelentette kockázatot beépítsük az életmódunkba és a beruházásokba” – húzta alá Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese a beszámoló ismertetésekor. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy állítsa meg ezt az önpusztító spirált.
„Kollektív önelégültségünket tettekre kell váltanunk”
– mondta. „Együtt lelassíthatjuk a megelőzhető katasztrófák ütemét” – tette hozzá.
A jelentésben rámutattak, hogy a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal, valamint a legyőzhetetlenség érzésével közelít a problémákhoz.
A beszámoló szerint növekszik a katasztrófák mérete és intenzitása. Az elmúlt öt évben több áldozata és érintettje volt a katasztrófáknak, mint az azt megelőző öt évben.
A katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a csapások miatt, miközben a fejlett országokban csak 0,1-0,3 százalék ez az arány. A legmagasabb költségeket az ázsiai-csendes-óceáni térség viseli.
„Azzal, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyja a kockázatokat, és nem építi be azokat a döntéshozatali folyamatokba,
– hívta fel a figyelmet Mami Mizutori, az UNDRR vezetője.
