Egybehangzó jelentések szerint az elmúlt napokban Közép-Ázsia mellett Európa vált a COVID negyedik hullámának az egyik központi terepévé. Az okok között egyaránt szerepe van a zárt térben megszaporodó érintkezéseknek, mint az oltást megtagadók relatíve nagy arányának.
Több sajtójelentés is idézte Hans Kluge-ot, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régióért felelős vezetőjét, aki csütörtöki sajtóértekezletén „súlyos aggodalomra” okot adónak nevezte az európai – különösen közép- és kelet-európai – helyzetet, valamint a járvány közép-ázsiai alakulását. Az ő megfogalmazásában hangzott el az is, hogy
ezek a térségek egyre inkább a negyedik hullám „epicentrumát” képezik jelenleg.
Kluge egyúttal arra szólított fel minden nemzeti egészségügyi hatóságot, hogy fontolják meg újra bármilyen könnyítés megengedését.
Megfigyelők megjegyzik, hogy a WHO szakértője csütörtökön még nem is tudhatta, hogy például a már aznap is rekord nagyságú fertőzésnövekedést produkáló német mutatók pénteken megismétlődnek, valamennyit még növekednek is.
A brüsszeli Politico szerint hasonlóan „nagyon aggasztónak” nevezte az európai helyzetet Fergus Sweeney, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) klinikai tanulmányok részlegének vezetője, aki rámutatott, hogy
térségünkben az elmúlt napokban valamennyi kulcsmutató (az új megbetegedések és a kórházba kerültek száma ugyanúgy, mint az elhalálozások alakulása) növekedést mutatott.
Szakértők szerint a helyzet romlását alapvetően két dolog magyarázza: egyrészt, a hideg idő beálltával az emberek egyre inkább zárt helységekben találkoznak, ami nagyságrendekkel növeli a fertőzés veszélyét. Másrészt különösen Kelet-Európában továbbra is aggasztóan magas az oltást makacsul megtagadók aránya. Ezzel viszont a potenciális vírushordozók köre is kritikusan nagy tud maradni.
A negatív rekordot az elmúlt 48 órában amúgy Németország produkálta, ahol pénteken is 37120 új megbetegedést jelentettek, ami az egész járvány kezdete óta a legmagasabb napi fertőzésnövekedés az országban. Hét nap alatt a 100 ezer lakosra jutó új megbetegedések aránya hajszál híján 170 fő volt, amihez hasonló a harmadik hullám tetőpontja óta nem fordult elő német földön. Szintén magas – elmúlt májust idézi – a kórházak intenzív osztályára kerültek száma is.
Jens Spahn német egészségügy miniszter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen az utóbbiak körében jelentős többségben vannak a még nem beoltottak, azaz
a jelen járvány úgymond elsősorban „az oltatlanok járványa”
(ami ettől még károsan tudja érinteni a már beoltottak életvitelét is).
Ezt látszik alátámasztani a szlovák, lengyel, de különösen a román és a bolgár helyzet romlása is. Szlovákiában, ahol csak 46 százalékos a teljes beoltottság, szintén a járvány kezdetet óta feljegyzett legmagasabb arányú megbetegedést jelentették. Az 55 százalékos beoltottságú Lengyelországban csütörtökön 50 százalékkal nőtt az újonnan fertőzöttek száma, három hét alatt mintegy megnégyszerezve az új megbetegedések arányát.
Romániában, ahol a népesség harmada beoltott csupán,
az elmúlt hét napban a világon a legmagasabb arányú volt az egy főre jutó elhalálozások száma.
Az oltottság tekintetében még tőle is elmaradó Bulgáriában a napi elhalálozás növekvő aránya ért el új negatív rekordot.
Szakértők szerint jó hír a rosszban ugyanakkor, hogy a fertőzés jelenlegi rohamos terjedése a beoltottak körében az egy évvel ezelőttihez képest csak elenyésző számban okoz komolyabb megbetegedést, miként közülük kórházba is csak kevesen kerülnek.
A Politico ennek kapcsán idézte Antoine Flahault-t, a Genfi Egyetem szakértőjét, aki rámutatott, hogy miközben Ausztriában, Belgiumban, vagy Hollandiában nagyon meglódult az új megbetegedések száma, ám a magas (80 százalék feletti) beoltottságnak köszönhetően a kórházba kerülők, vagy elhalálozók aránya relatíve csekély maradt.
