Elbukott a brit miniszterelnök, Boris Johnson ellen indított bizalmatlansági indítvány a Konzervatív Párt parlamenti frakciójában: pártja képviselői közül 211-en mellette, 148-an ellene szavaztak. A hír kapcsán Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
Boris Johnson ugyan túlélte a bizalmi szavazást, Gálik Zoltán szerint az eredmény nagyon mellbevágó, amit „a vég kezdetének” titulált, miután a brit kormányfő kollégáinak több mint 40 százaléka nem adott neki bizalmat. Tehát az elmúlt időszakban a brit politikai élet fémjelezte partygate bizony ki fog hatni az elkövetkezendő hónapokra is, és várhatóan nem ért véget a történet azzal, hogy Boris Johnson bizalmat kapott, bár igaz, hogy egy évig ebben a formában nem lehet majd leváltani az Egyesült Királyság miniszterelnökét – tette hozzá a Budapesti Corvinus docense.
A szakértő megjegyezte: korábbi konzervatív kormányfők estében még nem született ilyen rossz eredmény. Példaként elődjét, Theresa May-t említette, aki 2018 decemberében – egy hasonló voksolás alkalmával – több mint 60 százalék fölötti bizalmat élvezett, de ezt is csak röviddel élte túl a miniszterelnöki karrierje. Ahogyan John Major is hamar autoritását veszítette a Konzervatív Párt kötelékében a 90-es években egy hasonló szituációban, amit a Munkáspárt és Tony Blair földcsuszamlásszerű győzelme követett.
Tehát
amit az egyszerű szavazó lát, az az, hogy a toryk hihetetlen mód megosztottak, és a saját vezetőjükbe vetett bizalmuk megingott
– magyarázta Gálik Zoltán.
A Budapesti Corvinus docense nem tartja kizártnak, hogy Boris Johnson végül maga távozzon a hivatalából. Mint emlékeztetett, Nagy-Britanniában nemsokára ismét időközi választásokat tartanak, és ha ott ismét rosszul szerepel majd a Konzervatív Párt – ami nemcsak a Munkáspárt, hanem a Liberális Demokraták erősödését is magában hordozza –, akkor szerinte el kell gondolkodnia a kormányfőnek a politikai karrierje folytatásán.
Ismeretes, a brit miniszterelnök politikai lejtmenete akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy nem tartotta be a kormány által bevezetett szigorú járványügyi korlátozásokat, és bulikat tartottak a Downing Street 10-ben. Magyarországról nézve talán furcsának hathat, de mindez nagyon kiverte a biztosítékot a brit társadalomban, illetve a Konzervatív Párton belül. A partygate hatására a közvélemény-kutatók mára már 39 százalékra teszik a Munkáspárt támogatottságát, szemben a toryk 33 százalékával, miközben Boris Johnson maga is hatalmas arcvesztésen ment keresztül, és az ellenzék vezére egyértelműen fölé kerekedett.
Ráadásul Gálik Zoltán úgy véli, nem sok esély van arra, hogy a brit kormányfő megerősítse a pozícióját, illetve javítson a népszerűségén, tekintve, hogy az Egyesült Királyság jelenleg nagyon nehéz gazdasági helyzetben van. A brexit és koronavírus-járvány után nem csak a növekedési-, de az egyensúlyi adatok is nagyon „kellemetlenek”, tehát
olyan megszorító csomagra lehet szükség, ami évekre visszavetheti az emberek – a választók számára kardinális – „jól érzem magam” érzését
– mutatott rá a szakértő. Nem beszélve az energiaárak hihetetlen emelkedéséről és ezzel kapcsolatban a bizonyos szociális kérdések előtérbe hozásáról, amik nem szolgálják a Konzervatív Párt programját.
Szerinte tehát a Konzervatív Párnak nincs olyan programja, amivel a választók most azonosulni tudnának, és ami Boris Johnson túlélését jelenthetné hosszú távon.
Kapcsolódó hang
