Ijesztően elmérgesedett a viszony a történelmi okokból egyébként sem túl jó kapcsolatokat ápoló Görögország és Törökország között az elmúlt napokban.
Görögország felháborodását fejezte ki Törökországgal szemben, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök lényegében rakétacsapással fenyegette meg Athént – írja az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség. A portál beszámolója szerint Erdogan nemzetközi botrány okozó megjegyzései szombaton, egy nyilvános fórumon hangzottak el az észak-törökországi Samsun városában, ahol a török államfő többek között a hazai gyártású Tayfun rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártásáról is beszélt.
Elkezdtük a saját rakétáink gyártását. Ez természetesen megijeszti a görögöket. Amikor azt mondjuk, hogy ‘Tayfun’, a görögök megijednek, és azt mondják: ‘Ez eltalálhatja Athént’. Hát persze, hogy eltalálhatja Athént…
– fogalmazott a török elnök, aki azt is hozzátette, hogy Törökország nem fog nyugodt maradni, hogyha Görögország fegyvereket telepít az Égei-tenger keleti medencéjében található demilitarizált szigetekre.
A szóban forgó Tayfun ballisztikus rakétát az ankarai székhelyű Roketsan védelmi vállalat fejlesztette ki, amely szerint az eszköz 1000 kilométeres hatótávolságon belül bármilyen szárazföldi vagy tengeri célpontot képes eltalálni. A fegyverrel először idén októberben hajtottak végre próbalövést a Fekete-tenger partjai mentén.
#Erdogan warns #Greece 🇬🇷 that #Turkish 🇹🇷 missiles can reach Athens, pointing at the Typhon | Tayfun short range ballistic missile.#Turkey pic.twitter.com/KqVIc6Pu7X
— Maged Mahmoud (@magedmahmoudEGY) December 12, 2022
Erdogan nehezen félreérhető megjegyzéseire Nikos Dendias görög külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az Európai Unió külügyi találkozójára érkezve reagált.
Elfogadhatatlan és általánosan elítélendő, hogy egy szövetséges ország, egy NATO-tagállam rakétatámadással fenyegetőzzön Görögországgal szemben
– fogalmazott a tárcavezető, aki szerint az ehhez hasonló észak-koreai módszereknek nem szabadna megjelennie az észak-atlanti szövetségben.
A két szomszédos NATO-tagállam közötti régóta feszült a kapcsolat, melynek egyik elsődleges oka az Égei-tenger keleti medencéjében található aprócska szigetek felfegyverzésének kérdése. Ennek megértéséhez egészen az 1912-13-as balkáni háborúkig kell visszamennünk, mely során Görögország elfoglalta Limnosz, Szamothraké, Leszbosz, Szamosz, Híosz és Ikária szigetét az Oszmán Birodalomtól. Hivatalosan Athén az 1920-as lausanne-i békeszerződésben szerzett szuverenitást a szigetek fölött, ezt azonban csak úgy tették lehetővé számára, hogy soha nem telepít támadó fegyvereket és katonai erőket oda. A demilitarizálásra vonatkozó előírást később az 1947-es párizsi szerződésekben is megerősítették, amikor Olaszország a teljes szuverenitását átengedte Görögországnak a Dodekanészosz-szigetek felett.
Az elmúlt száz évben Törökország és Görögország is tartotta magát a lausanne-i békeszerződésben lefektetett szabályokhoz, az elmúlt években azonban a felek kölcsönösen szerződésszegéssel vádolják egymást. Görögország szerint Törökország rendszeresen megsérti vadászbombázókkal és drónokkal szigetek feletti légteret. Ezzel szemben Törökország szerint Görögország fegyvereket telepít a demilitarizált szigetekre, hogy azokkal később „megtámadhassa Ankarát”.
(Forrás, fotó: AFP/2021 ANADOLU AGENCY/EMIN SANSAR)
Forrás: Ripost / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
