Korai még abban reménykedni, hogy az átoltottság révén elérhetjük a nyájimmunitást, mert a delta vírus az oltottak szervezetében is jelen lehet – figyelmeztettek 600 ezer minta elemzése után oxfordi kutatók
Az oltottak testében is felhalmozódhat a koronavírus delta variánsa éppen olyan mértékben, mint az oltatlanok szervezetében egy átfogó angol kutatás szerint. Az oxfordi kutatók brit kormányszervekkel együttműködve több mint 600 ezer ember orrból és garatból vett tesztmintáit hasonlították össze, így jutottak erre a nem túl szívderítő eredményre.
Ez nem amiatt rossz hír, mert azt jelentené, hogy a beoltottak túlnyomó része nem védett: az oltás igenis megfelelő védelmet nyújt a vírus súlyos szövődményei ellen. Aki azonban abban reménykedett, hogy egy bizonyos számú oltott után beáll a nyájimmunitás, az most csalódhat a hír hallatán. Ha ugyanis az oltottak is terjeszthetik a vírust, akkor abból ez következik.
A kutatók mindenesetre még óvatosak, hiszen sok kérdés továbbra is tisztázásra vár a vírus terjedésével kapcsolatban.
– Még mindig nem látjuk pontosan, mennyire képes fertőzni egy beoltott ember. Az is lehet, hogy ez a magas vírusszám csak rövid ideig van jelen a szervezetükben – latolgatta Sarah Walker, az oxfordi egyetem járványügyi professzora a Guardiannak. – De maga a tény, hogy egyáltalán jelen lehet az oltottak szervezetében ilyen magas számban a vírus, azt is jelentheti, hogy korántsem vagyunk annyira védettek a Delta variáns ellen, mint hittük – figyelmeztetett.
Egy nőt beoltanak az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjával a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján / MTI/Krizsán Csaba
A brit számok mindenesetre arra utalnak, hogy a súlyos szövődmények ellen csakugyan védenek a nyugati vakcinák, mert hiába van ismét sokkal több fertőzött az országban, a halálos áldozatok száma csak lassan emelkedik. Az adatokból azonban az is kicseng, hogy a beoltottak is hatékonyan terjeszthetik a delta variánst. A kutatók szerint az oltatlanok számára is megnőtt ezzel a járvány által jelentett veszély.
A kutatás összehasonlította az Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vakcináját is az új fertőzések szempontjából. Úgy találták, hogy a Pfizer eleinte 15 százalékkal nagyobb védelmet nyújt, de ez a védelem gyorsabban indul csökkenésnek, mint az AstraZeneca esetében. Körülbelül 4-5 hónappal a második vakcina beadása után egyenlítődik ki a két oltás közötti különbség, de még ekkor is jelentős védettséget adnak.
Az oxfordi kutatás eredménye egyébként egybecseng az amerikai járványügyi központ nemrég publikált jelentésével, miszerint bár a vakcinák a súlyos szövődmények kialakulását 90 százalékkal csökkentik, a fertőzés terjedésének megakadályozásában már közel sem ilyen jók a delta variáns esetében. Éppen ezért azt javasolták: a beoltott emberek zárt térben továbbra is viseljenek maszkot.
A Magyar Orvosi Kamara ma szintén arra kérte az embereket, hogy a koronavírus-járvány miatt továbbra is maradjanak elővigyázatosak: tartsanak távolságot, zárt térben hordják a maszkot, tartsák be a kézmosás és kézfertőtlenítés szabályait, valamint az oltás beadatásának fontosságára is felhívja a figyelmet.
Forrás: Blikk.hu
Fotó: MTI/Balázs Attila
