A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 40. napig) tartó időszak elnevezése.
Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége,
hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a
gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök).
A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17.
században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a
farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette,
valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói
karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a
mohácsi busójárást.
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak,
de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti
böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl. első
menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú
férj az após kontójára fogyasztott stb.).
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak
a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli
szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Farsangvasárnap
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja.
Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.
További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvened-vasárnap, sonkahagyóvasárnap,
hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroska-vasárnap (piroska nevű kalács
után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás
jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang
farkának középső napja.
Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak,
zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.
Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
Ekkor kezdődik és eddig tart a nagyböjt
Húshagyókedd
A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep,
mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései:
húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek
elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen
lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai
magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá
ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem
esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
Karantén.com a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
Fotó: mti/balázs attila
