A 90 éves Margaret Keenan 2020. december 8-án elsőként kapott koronavírus elleni oltást a világon, a klinikai kísérletek résztvevőit leszámítva. Ma, 1,7 milliárd adaggal később még mindig sok kérdésünk van arról, pontosan hogyan is működnek az oltások.
„Csoda, hogy ilyen gyorsan eljutottunk az oltásig, számomra felér a holdra szállással. Mindörökre megváltoztatta az oltások történelmét” – mondja a koronavírus elleni védőoltásról Cody Meissner, a bostoni gyermekkórház fertőzőbetegség-specialistája. A Nature összeállításából kiderül, hogy bár az oltások hozta eredmény jobb, mint amire a kutatók számítottak, a variánsok és az esetlegesen az idővel csökkenő immunitás kérdései fejtörést okoznak.
A dán epidemiológus, Ida Moustsen-Helms februárban az elsők között lehetett szemtanúja annak, milyen jól teljesít a valóságban is a Pfizer és a BioNTech a klinikai kísérletek során 95 százalékos hatékonyságot produkáló vakcinája. A kísérletek kizárhatják a legkülönbözőbb alapbetegségekkel rendelkezőket, amikor azonban egészségügyi dolgozók tömegét oltották be, kiderült, hogy a vakcina valóban nagyon jó. Az egészségügyi dolgozók körében 90, az átlagosan 84 éves idősotthoni lakóknál azonban 64 százalékos volt a hatékonyság. Az epidemiológus örült, a politikusok nem – mert nem értették, hogy van különbség egy kutatás résztvevői és a hétköznapi emberek között.
Tényleg hatékonyak
Azóta kiderült, hogy Izraelben a valóságban is 95 százalékot teljesít a teljes populációban az oltás.
A Gamaleja Intézet és az orosz RDIF tájékoztatása szerint a Szputnyik V 97 százalékos hatékonysággal bír, míg a a londoni központú Public Health Engand szerint mind a Pfizer, mind az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös oltása 85-90 százalék közti eredményt produkál két adag után a tünetes megbetegedésekkel szemben.
Izraelben a 85 év fölöttiek esetében is 94 százalékos a hatékonyság: ez ebben a korosztályban egészen kiemelkedő, a dán eredményektől eltér – ennek oka az lehet, hogy az idősotthonok lakói feltételezhetően rosszabb egészségi állapotban vannak, mint az otthonaikban élő idős emberek. Egy brit kutatás szerint mind a Pfizer, mind az AstraZeneca oltás 80 százalékos hatékonysággal tudja kivédeni a 70 év fölöttiek esetében a kórházi kezelés szükségességét, amennyiben mégis elkapnák a vírust.
Folyamatosan vizsgálják, hogy a különböző oltástípusok keverése javíthat-e a hatékonyságon, de már a korábbi eredmények is minden elváráson felüliek.
Mindezen túl a Pfizer és a Moderna oltásai nagyon hatásosak a kamaszok körében is.
De jöttek a variánsok
Margaret Keenen első oltása óta azonban van új aggódni valónk is. Először Dél-Afrikában azonosítottak aggodalomra okot adó variánst, melyet azóta többen is követtek sorban. A kezdeti laborkísérletek arra utaltak, hogy a Pfizer oltása kevésbé hatékony az első megismert variánssal szemben aktív antitestek kialakításában, de később megnyugtató adatok születtek arról, hogy így is 75 százalékos a hatékonyság a megfertőződéssel szemben, a súlyos megbetegedés pedig szinte teljesen kizárható.
Más oltások azonban nem teljesítettek ilyen jól: Dél-Afrikában épp ezért nem tudják használni az AstraZeneca vakcináját, de a Novavaxé is csak 51 százalékos hatékonyságot tudott produkálni ezzel a variánssal szemben.
Jöhet a harmadik adag
Hat hónap sok is, hiszen rengeteg adatunk lett az oltásokról, de kevés is egyben: nem tudhatjuk pontosan, meddig tart majd a két adag vakcina nyújtotta védettség. Az előzetes fertőzés brit adatok szerint hét, még nem publikált katari adatok szerint pedig 12 hónapig véd egy újabb megbetegedéstől, azt ugyanakkor
Mehul Suthar atlantai immunológus adatai szerint a Moderna oltásával immunizáltak vérében hamarabb csökken az ellenanyag mennyisége, mint azokéban, akik a vad vírussal találkoztak. Igaz ugyanakkor, hogy nem csak az antitestszám árulkodik az immunitás meglétéről.
A csökkenő antitestszint ugyanakkor emlékeztető oltás szükségességét vetheti fel: Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója szerint 8-12 hónap után szükséges harmadik adagot beadni, de egyes teóriák szerint amennyiben az antitestek nem vesznek el, csak alacsony szinten stagnálnak, már az is elegendő védelem a súlyos betegséggel szemben. A kísérletek kormányzati és a gyógyszercég szintjén is folynak az emlékeztető adagokról.
Kérdéses az is, az oltottak fertőzhetnek-e: a kutatók dolgoznak is ennek kiderítésén. Izraeli kutatás szerint a vírussal való töltöttség esetleges megfertőződés esetén is négy és félszer kisebb, mint oltás nélkül, amivel a leadott vírusmennyiség és ezáltal a fertőzőképesség csökkenése is jár. Egy brit kutatás szerint már egy adag oltás is felére csökkentette annak esélyét, hogy valaki a vele egy háztartásban élő szerettét megfertőzze, ha elkapja a vírust. Mindez bár biztató, ahhoz még nem elégséges, hogy megfelelő következtetéseket vonhassunk le.
Nagy fokú biztonság
A biztonságosság kérdése is a központban volt a kezdetektől: bár nincs egyetlen olyan vakcina sem, amelynek semmilyen mellékhatása nincsen senkire, a Pfizer oltását kiemelkedően biztonságosnak tartják. Az anafilaxiás sokk ritka eseteitől eltekintve nem merült fel probléma vele kapcsolatban: az AstraZeneca és a Janssen oltása után ugyanakkor voltak, akiknél akár halálos kimenetelű vérrögösödés alakult ki alacsony vérlemezkeszám mellett. A miérteket még keresik, de több országban emiatt el is vetették ezeknek az oltásoknak a használatát.
Ahol magas az átoltottság, ott már az is látszik, hogyan hatnak a vakcinák a járványra. Tény ugyanakkor, hogy
a halálozások csökkenése és a súlyos esetek számának zuhanása is komoly korlátozó intézkedések mellett következett be,
így majd ha ezeket feloldják, lehet igazán átlátni, mit is tettek értünk a vakcinák valójában. Sok ország van még ugyanakkor, amelybe alig jutott el oltás: nagyon egyenlőtlen annak eloszlása, a gazdag államokban már több helyen a gyermekek kerülnek sorra, míg Afrika vár arra, hogy nagyobb mennyiségben jusson vakcinához.
