Kőröshegy – Teknőstámadásokra kell készülni a tavainknál? Bizony egyre gyakrabban bukkannak fel élővizeink partjainál az emberre is veszélyes aligátor- és keselyűteknősök egy-egy példányai, amelyeket minden valószínűség szerint korábbi tartójuk engedett szabadon. A Balaton, a Kis-Balaton környéke különösen kedvelt ilyen szempontból, úgy gondolják, itt nem bukkannak az egykori kedvencek nyomára. Ám ezek a ragadozók igenis túlélik a legkeményebb telet is, gyarapodnak, növekednek, sőt, ha egymásra találnak, szaporodnak is.
– Volt olyan, amelyik idekerülése után pár nappal közel ötven tojást rakott, amelyek rövid idő múlva kikeltek. Ha nem kerül be időben, ezek a teknősök a szabadban fejlődnek tovább, kárt téve az őshonos hazai teknősök állományában, a halakban és növényekben – mondta el a Blikknek Pécsi Tibor, a kőröshegyi Teknőspark tulajdonosa.
Pécsi Tibor, a kőröshegyi Teknőspark tulajdonosa egy több mint háromszáz teknősről gondoskodik, kezében egy aldabrai fajta/ Fotó: Facebook
A probléma abból adódik, hogy a 90-es évek végén még legálisan lehetett hozzájutni ezekhez a fajokhoz, amelyek akkor alig érme nagyságúak lehettek. Azóta szigorodott a törvény, kizárólag állatkertekben tarthatók ez a fajok. Ám az akkori állatok folyamatosan növekednek, végül törvényszerűen terhére lesz a tartójának, aki szabadulna tőle.
– Egy Keszthelynél talált aligátorteknős 22 kilós volt, Szárszóról egy 12 kilós keselyűteknőst hoztak be. Mindkét faj Amerikából származik, száz évnél is tovább élhet, s képes megnőni száz kilósra. Harapásuk félelmetes, az egyik legerősebb az állatvilágban – mutatott rá a szakember.
A keselyűteknősből is behoztak öt példányt a parkba, az egyik legerősebb harapása van a világon, ami a kép alaján könnyen elképzelhető Fotó: Facebook
Pécsi Tibor biztosra vette, hogy az elmúlt években immár jó néhány példány telepedhetett meg a hazai vizekben. – Immár nagyok sok apróbb példány él szerte az országban, amelyek már vadon születtek – hívta fel a figyelmet a szakember.
– Ha rábukkanunk a szabadban, semmiképpen ne próbáljuk megfogni, ne nyúljunk hozzá! Nagyon komoly sebeket tud ejteni az ember kezén, egy fejlettebb példány képes leharapni az emberi ujjat – kezdte Both Zoltán, az ismert vadállatbefogó. Mint mondta, az emberekben egy kedves állatként él a teknős, pedig ezek a ragadozók képesek egy partvisnyelet eltörni egy harapással.
– Egyszer a Pilisben egy idős asszony bukkant egy aligátorteknősre, meg akarta etetni levéllel. Az állat azonnal rátámadt, s bár a nőnek sikerült elrántania kezét, így is komoly sebet ejtett rajta, mentőt kellett hozzá hívni – emlékeztetett a szakember.
– Csak megfelelő eszközökkel szabad befogni őket, s erre bizony szükség is lesz a jövőben. Az egykori kedvencek minden terráriumot kinőnek, a tendeciákból következik, hogy egyre többet engednek el a gazdáik. Egy Pest megyei tónál bizony számos apró egyedet is találtunk, a szülők viszont nem kerültek elő – figyelmeztetett Both Zoltán, aki egymaga 17 invazív teknőst fogott már be idehaza.
Japánban iszonyúan elszaporodtak
Japánban az 1970-es években bukkantak az első Amerikából származó ragadozó teknősre a szabadban. Napjainkban évente 10-12 ezer példányt fognak be a távol-keleti szigetországban. Egyébként egész Európában egyre több problémát okoznak az invazív fajok, kiszorítva az eredendő vízi állatokat.
Fotó: Facebook
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
