Az alkoholizmus világszinten súlyos probléma az alkoholfogyasztás, amin a pandémia nem, hogy nem segített, de kifejezetten rontott. Bár Magyarország a felmérések szerint az Európai Uniós országok listáján egészen hátul foglal helyet, de így is közel 900 ezerre tehető az alkoholisták száma. Összeszedtük, hogy mik lehetnek az első intő jelek, amikből kiderül, hogy mi is elindultunk a leejtőn.
Magyarországon már a koronavírus-járvány előtti időkben is komoly problémának számított az alkoholfogyasztás, a pandémiás helyzet pedig csak mélyebbre rántotta az ezzel küzdőket. A NAV jövedéki termékekre vonatkozó statisztikái szerint a 2020-as pandémiás időszak alatt 10 százalékkal több alkohol fogyott, mint az ezt megelőző évben, míg a felmérés szerint februárban 75, márciusban 50 százalékkal több, mint az ezt megelőző években.
Ezek után az adatok után pedig nem meglepő, hogy a KSH szakemberei szerint 389 ezer fő körül van hazánkban az alkoholisták száma. Ez persze nem pontos adat, hiszen a szakemberek szerint ez a szám akár a KSH által mért adatok duplája is lehet, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai már közel egymillió fővel számolnak.
Bár szeretünk azzal büszkélkedni, hogy mennyit isznak a magyarok és mi az alkoholisták országa vagyunk a helyzet szerencsére nem annyira szörnyű, mint elsőre látszik. Annak ellenére sem, hogy az EU statisztikái szerint az unió összlakosságának 8,4 százaléka, azaz minden tizedik felnőtt fogyaszt napi rendszerességgel alkoholt. A 2019-es felmérés szerint hazánkban a felnőtt lakosság 6,3 százaléka fogyaszt naponta alkoholt, amivel az európai országok listáján a 16. vagyunk.
Tényleg az alkoholisták országa vagyunk?
A túlzott ivászatban Dánia, Románia és Luxemburg az első. Ezekben az országokban a legjellemzőbb a legalább havonta egyszeri nagy mennyiségű alkoholfogyasztás. Ezen államok lakosságának 38, 35, illetve 34 százaléka fogyaszt így rendszeresen alkoholt. Magyarország viszont ezen a téren egészen jól teljesít: az unió 27 tagállama közül a 21-ik helyet szereztük meg, ami azt jelenti, hogy a magyarok 13 százaléka rúg csak be legalább egyszer havonta. Ezen a súlyos, epizódszerű alkoholizálás az egy alkalommal több mint 60 gramm tiszta etanolnak megfelelő mennyiség fogyasztása értendő.
A fő probléma viszont az Magyarországon, hogy a túlzott alkoholfogyasztás nem csak a felnőtteket, de a fiatalabb generációt, a tinédzsereket is érinti. Tény, hogy a heti rendszerességű bulin való alkoholfogyasztás nem feltétlen jelent függőséget, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan mikortól is beszélhetünk problémáról, alkoholbetegség kialakulásáról. Ugyanis akár ezek a heti rendszerességű ivászatok is nagy mértékben károsíthatják szervezetünket.
Nagyon fontos a keretek beállítása, betartása. Két sör még nem jelent nagy problémát, a harmadiknál azonban már lazulnak az ítélőképességek, könnyebben iszunk meg többet utána. Ha a fiatalok elhinnék, hogy a mértékkel fogyasztott alkohollal is jól tudják érezni magukat, akkor kevesebb problémánk lenne ezzel
– nyilatkozta még korábban lapunknak Zacher Gábor toxikológus, aki azt is kiemelte, hogy míg hazánkban a drogfüggőség megközelítőlegesen 20 ezer embert érint, addig az alkohol jóval nagyobb problémát jelent. A kamaszok ugyanis már 15-16 éves korukban elkezdik az italozást, és a fiatal felnőttek is jelentős mértékben érintettek a kérdésben.
Ha a fiatal túlzottan alkoholizál, azt a szülők is észrevehetik. Eltünedeznek a drágább dolgok, megváltozik a fiatal napirendje, megváltozik a gyermek társasága. A fiatalon függővé válás sajnos gyakran jár a családból, és társadalomból való kisodródással. Ezért nagyon fontos, hogy orvosi eljárásokkal állítsa le a függő a fogyasztást, majd ezt kövesse a hosszabb idejű rehabilitáció
– mondta dr. Funk Sándor addiktológus. Persze mindenkinél más az az ok, amiért az alkoholhoz nyúl, és bár a cigarettára is sokan rászoknak az alkohol mégis nagyobb, gyorsabb veszélyt jelent. Az elmúlt években pedig ez a veszély még tovább nőtt, hiszen a pandémia alatt a hirtelen jött, eddig soha nem látott helyzetben még többen nyúltak az üveghez.
Ahogy Sanam Hafeez, neuropszichológus fogalmazott a huffpost.com-nak a távmunkában dolgozó emberek nem kellett feltétlenül betartaniuk a hagyományos munkaidőt, ami pedig egyre gyakoribbá tette a napi szintű ivászatot. A szórakozás és a társadalmi érintkezés híján pedig sok ember úgy érezte, hogy az alkohol könnyű megoldásként szolgál a nehéz idők átvészelésére.
Viszont a világjárvány nehezén a jelek szerint már túl vagyunk, így itt a lehetőségünk önvizsgálatot tartani, abból a szempontból, hogy hogyan változtak meg az alkoholfogyasztással való szokásaink, az azzal való viszonyunk az elmúlt években. Hasznos lehet feltennünk magunknak ezt az öt egyszerű kérdést, hogy biztosra menjünk:
Megváltoztak az eddigi szokásaim?
A szakértők szerint van egy egyfajta szürke zónája az alkoholt fogyasztóknak: ők azok, akiknek az fogyasztásuk valahol a két véglet között van, azaz nem feltétlenül van problémájuk az alkohollal. Viszont, ahogyan azt a szakértők is hangsúlyozzák, ha azon kapjuk magunkat, hogy elkezdjük megkérdőjelezni az alkohollal való kapcsolatunkat, akkor fontos utánajárni annak, hogy miért.
Ennek az egyik módja az, hogy elkezdjük nyomon követni a jelenlegi szokásainkat ahelyett, hogy robotpilóta üzemmódba kapcsolva automatikusan élnénk a mindennapjainkat. Ehhez fontos, hogy őszinték legyünk önmagunkhoz, hiszen ez a kulcsa annak, hogy rájöjjünk tényleg megváltoztak-e a szokásaink. Ha korábban csak alkalmanként, társaságban ittunk, de most már esténként egyedül is kinyitunk egy üveg bort, vagy ha elmegyünk iszogatni, akkor többet iszunk meg együltő helyünkben, mint korábban mind intő jel lehet. A lényeg az, hogy keressük a változásokat és az új mintákat a viselkedésünkben.
Napközben is csak arra gondolok, hogy mikor ihatok újra?
Előfordulnak olyan napok, alkalmak amikor az ember megkíván egy finom bort, esetleg tudjuk, hogy este beülünk a barátainkkal a kedvenc bárunkba, amitől előre izgatottak vagyunk. És ez teljesen normális. Abban az esetben viszont, hogy ha már a munkában csak azon kattog az agyunk, hogy este végre újra ihatunk egy pohárral, vagy számolgatjuk a hátralévő órákat addig, amíg kinyithatjuk a jól megérdemelt sörünket már érdemes elgondolkozni, hogy baj van. Főleg, hogy ha ez állandóvá válik és nem csak egy-egy alkalomról beszélünk nagy ritkán.
Képes vagyok betartani az általam felállított határokat?
Azok az emberek, akik megkérdőjelezik a kapcsolatukat az alkohollal arra törekednek, hogy határokat húzzanak meg maguknak, célokat tűznek ki maguk elé, akár a sport vagy az egészséges életmód esetében. Ez lehet akár egy időszak, amikor nem isznak vagy, hogy egy héten csak bizonyos estéken nyúlnak a pohár után. Másoknak pedig ez inkább a mennyiségben nyilvánul meg.
Ha azon kapjuk magunkat, hogy hasonló üzleteket kötünk önmagunkkal, amiket folyamatosan újból és újból felülír, miközben alkudozunk saját magunkkal. Ha ezt vesszük észre, akkor mindenképpen érdemes megvizsgálnunk az okokat. Gondoljuk végig, hogy mankóként funkcionál-e az életünkben az alkohol.
El tudom-e hagyni a mindennapokból az alkoholt?
Először is a cikk ezen a pontján szeretném kiemelni, hogy az itt szereplő kérdések egyike sem diagnosztikus, vagyis ezek nem feltétlenül azok a kérdések, amiket egy orvos is feltenne az állapotunk felmérésekor. Viszont kifejezetten hasznosak, hiszen ez lehet az első lépés ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy nem jó úton haladunk és tudunk akár magunktól is változtatni a dolgokon, vagy fel tudunk keresni egy szakembert.
Ha komolyabb alkoholproblémákkal küzdünk akkor mindenképpen érdemes egy szakemberhez fordulni, hiszen tisztában kell lennünk azzal, hogy egy súlyos függőségről való lejövetel milyen elvonási tünetekkel jár. Ezek a tünetek pedig az alkoholfüggők körülbelül felét érinti is, amikor abbahagyják az ivást.
A szakértők, köztük Sarah O’Brien egy massachusettsi rehabilitációs központ specialistája is azt állítja, hogy a szürke zóna alkoholfogyasztóinak hasznos lehet néha tudatosan szünetet tartani az ivászatban.
Ha azt mondjuk magunknak, hogy nem fogunk inni például a következő két hétben, de ez túlzottan kényelmetlenné válik, akkor egészen biztosan át kell gondolnunk, hogy ez esetleg egy súlyosabb probléma jele
– mondta O’Brien, aki szerint ezek az előre megtervezett szünetek segítenek abban is, hogy felülírja a mintákat, így könnyebben ki tudjuk szúrni, hogy ha elindultunk a rossz irányba. Nem véletlen, hogy sokak életét a száraz január mozgalom teljesen megváltoztathatja.
Mit gondolnak a szeretteink az alkoholfogyasztási szokásainkról?
Végső soron minden változás bennünk kezdődik el, ahogyan bennünk és végződik lényegében. Így, ha mi nem akarjuk észrevenni a bajt nem is fogjuk tudni. Éppen ezért hasznos lehet, ha megkérjük egy barátunkat, a párunkat vagy egy rokonunkat, aki közel áll hozzánk, hogy adjon nekünk visszajelzést. Kérdezzük meg tőlük nyugodtan, hogy észrevettek-e valami változást rajtunk e téren az utóbbi időben, vagy esetleg észleltek-e problémát velünk kapcsolatban.
Ezzel szemben, ha már úgy érezzük, hogy nem merjük megkérdezni a szeretteinket, vagy esetleg már ösztönösen titkolni akarjuk azt, hogy mikor és mennyit iszunk az már nagyon rossz jel. Ugyanis ez annak a jele, hogy az alkoholfogyasztásunk olyan szinten tart, hogy félünk a szeretteink megriadnának, ha tudatában lennének a bennünk lezajló változásoknak.
Kérj segítséget, ha több kérdésnél is magadra ismertél
O’Brien és Hafeez egyaránt hangsúlyozta, hogy számos lehetőség áll azoknak az embereknek a rendelkezésére, akik megkérdőjelezik az alkoholfogyasztási szokásaikat. Függetlenül attól, hogy ez végül a józanság, vagy egy mértékelt, egészséges keretek között tartott szint felé vezeti-e őket. Hiszen, ahogyan O’Brien is hangsúlyozza az, hogy valaki sokat iszik nem azt jelenti, hogy az élete hátralevő részében egy kortyot se ihat többé. Bár vannak, akiknek tényleg ez az egyetlen egy út nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy sokaknak egyszerűen megváltoznak idővel a szokásaik, és csak visszavesznek az iramból.
Ha pedig kérdésünk van ezzel kapcsolatban, vagy felfedezzük magunkon azt, hogy baj van mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, vagy felkeresni egy támogatói csoportot.
