Sorra dőlnek meg a német politikai pártok népszerűségi rekordjai a legutóbbi tartományi választások óta. A Zöldek egy év óta nem voltak olyan kedveltek, mint most, az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal, míg a kománykoalíció vezető pártja, a szocáldemokrata SPD féléves mélyponton van.
A ZDF német közszolgálati televízió által készítettet legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ha a hét végén országos parlamenti választásokat tartanának Németországban, a CDU/CSU végezne az első helyen 26 százalékkal, második helyen 24 százalékkal a Zöldek, míg az SPD 22 százalékot szerezne.
Az az SPD, amely tavaly szeptemberben – a tizenhat évig tartó Merkel-korszak után – a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz vezetésével megfosztotta a tróntól a konzervatívokat, és a Zöldekkel, valamint a szabad demokrata FDP-vel alakított koalíciós kormányt.
A legutóbbi, előbb Schleswig-Holsteinben, majd egy héttel később Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott tartományi választások eredményei már jelezték, hogy tavaly szeptember óta megváltozott a közhangulat Németországban. Ennek legfőbb okait az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, illetve a háború okozta gazdasági és megélhetési nehézségek jelentik, mindenekelőtt az energiaválság.
Mindkét tartományban kiválóan szerepelt a CDU és a Zöldek pártja, de leszerepelt az SPD és liberális FDP is.
Ami az egyes politikusok támogatottságát illeti, a Zöldek prominens személyisége, Robert Habeck gazdasági és Annalena Baerbock külügyminiszter áll az első helyen.
Habeck, aki az alkancellári tisztséget is betölti, mindenekelőtt a Németországot rendkívül erősen sújtó energiaválság pragmatikus kezelésével, Baerbock pedig szinte páratlan külpolitikai aktivitásával tűnt ki.
Olaf Scholz csak a harmadik, a kancellárt az elmúlt hónapokban rendkívül sok bírálat érte mindenekelőtt azért, hogy Ukrajna megsegítésével kapcsolatban túlzottan óvatos magatartást tanúsított. A kancellár magatartásával nem értett egyet a német lakosság többsége, amit jelez, hogy a megkérdezettek 58 százaléka támogatásáról biztosította a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának. Ez a támogatottság ugyanakkor jóval nagyobb az ország nyugati felében, mint az egykori keletnémet tartományokban.
A válaszadók túlnyomó többsége, azaz 81 százaléka üdvözölte, hogy Finnország és Svédország csatlakozni kíván a NATO-hoz.
A felmérésből kitűnt, hogy a fosszilis energiaforrások az orosz földgáz, illetve a kőolaj szűkössége jelentős aggodalmat okoz a lakosság körében. Hatvannégy százalék azon a véleményen volt, hogy gyorsítani kell a megújuló energiaforrások előállításának ütemét. Aligha véletlen, hogy ebben a tekintetben a Zöldek pártfogói állnak az első helyen.
A koronavírus-járvány ugyanakkor egyre kevésbé aggasztja a németeket. Hatvanhárom százalékuk úgy vélte, hogy a járvány immár nem jelent veszélyt egészségükre, és csak 30 százalék tekinti a vírust változatlan kockázatnak.
