Forrong a világ! Mi lesz, ha belobban a szikra? S hogy dúlhat ennyi helyen egyszerre háború?

A magyar emberek mindennapjait is befolyásolhatja az egyre feszültebb helyzet.

Itt az újabb, fegyveres konfliktussal fenyegető válság: a híradások szerint a háború szélére sodródott Szerbia és Koszovó.

Belgrád készültségbe helyzete a hadsereget, illetve katonai konvojokat küldött a határra. Az oroszok megtámadták Ukrajnát, Irán és Szaúd-Arábia között pattanásig feszült a helyzet, Kína fenyegeti Tajvant, Észak-Korea pedig a déli szomszédját és Japánt. Öt olyan övezet, amely az egész világot aggodalommal tölti el, mivel akár világháború is kitörhet.

Ukrajna jelenleg a legveszedelmesebb háborús övezet, az orosz támadások következtében falvak és városok váltak a földdel egyenlővé, és még nem lehet tudni, mi minden vár a háborúzó felekre /Fotó: MTI-Andrij Andrijenko

– Az ENSZ korábban kedvező tendenciákról beszélt, ám úgy tűnik, egyre több a konfliktus, és ezek veszélyességi szintje is nőtt. A legkeményebb kétségkívül az orosz–ukrán háború, amely még rengeteg kockázatot rejthet, és messze nem látszik a megoldás – mutatott rá Kis-Benedek József, volt magyar katonai hírszerző, biztonsági szakértő, a hadtudományok doktora.

Úgy vélte, a Nyugat-Balkán térségben is elegendő lehet egy szikra Szerbia és Koszovó egymásnak feszüléséhez.

– Itt talán nem annyira húsbavágó a vita tárgya, de a kisebbségek számára fontos lehet még egy adminisztrációs döntés is. Azt gondolom, nagyon sok külföldi misszió állomásozik a térségben, s időben közbe tudnak avatkozni, hogy ne durvuljon el a fegyveres összetűzés – mondta a nyugalmazott ezredes.

Ugyancsak küszöbön áll az Irán és Szaúd-Arábia közötti háború kitörése.

– Irán már korábban is támadta a szaúdi olajlétesítményeket. S mivel most az oroszoknak drónokat szállítanak, úgy érezhetik, megerősödött a hátországuk, így az érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, akár fegyverek által is. Itt bizony könnyen bekapcsolódhat valamilyen szinten az amerikai és az izraeli katonai vezetés is – fogalmazott a szakértő.

– Kína és Tajvan is kerülgeti egymást, ám ez nem egy klasszikus, országok közötti konfliktus, hiszen Kína a saját területeként tekint a szigetállamra. Nem tartom valószínűnek, hogy az anyaország nyílt fegyveres támadásra készülne a függetlenségéért küzdő Tajvan ellen, inkább más módszerekkel próbálja majd kiterjeszteni a fennhatóságát.

Az észak-koreai híradásokban rendszeresen beszámolnak a rémisztő rakétakísérletekről, legutóbb a déli szomszéd határától alig 60 kilométerre csapódtak a tengerbe a töltetek /Fotó: MTI-EPA/Ahn Jung Dzsun

Ellenben rendkívül ijesztő mértékben kezd elfajulni a két Korea közti viszony. Legutóbb már Észak alig 60 kilométerre közelítette meg rakétájával déli szomszédjának határát. Úgy tűnik, mintha a kommunista hatalom direkt hajtana azért, hogy az atomfegyvereit használhassa.

Konfliktuskörkép

Szerbia – Koszovó

Indok: A Koszovóban élő szerb kisebbség adminisztrációs hátráltatása. Szerda délután egy koszovói, pilóta nélküli drón megsemmisítése.

Szerb haderő: 21 ezer fő, mozgósítható létszám 2 millió fő. Kb. 230 harckocsi, 30 vadászgép.

Koszovói haderő: 5 ezer könnyű fegyveres a biztonsági erők átalakítása után, nincs önálló hadereje.

Hatása a világra, hazánkra: Világszinten nem sok mindent befolyásol, Magyarország szempontjából a turizmust érinti, illetve a tranzitútvonalak biztonságát.

Irán – Szaúd-Arábia

Indok: Irán azzal vádolja Szaúd-Arábiát, Izraelt és Amerikát, hogy támogatja a perzsa államban zajló tüntetéseket, míg a szaúdiak szerint az irániak segítik a jemeni felkelőket.

Iráni haderő: 550 ezer fő, 350 ezer fő tartalékos, 2900 harckocsi, 306 harci repülő.

Szaúd-arábiai haderő: 470 ezer fő, 325 ezer fő tartalékos, 3900 harckocsi, páncélozott jármű, 320 harci repülő.

Hatása a világra, hazánkra: A közel-keleti piaci olajár kiugró emelkedése.

Kína – Tajvan

Indok: Kína a függetlenségéért küzdő, 160 kilométerre lévő szigetállamot teljes egészében bevonná a közigazgatásba.

Kínai haderő: 2,2 millió kiképzett katona, kb. 13 ezer harckocsi és páncélos, 2000 harci repülő.

Tajvani haderő: 88 ezer fő, 800 harckocsi és páncélos, 400 harci repülő.

Hatása a világra, hazánkra: A tajvani turizmusra lehet hatással, Magyarországot nem érinti.

Oroszország – Ukrajna

Indok: Oroszország területeket akar elcsatolni Ukrajnától, megbuktatná az ország jelenlegi vezetését.

Orosz haderő: 1 millió aktív katona, tartalékos 1,5 millió fő. 32 ezer harckocsi és páncélos, 3700 harci repülő és helikopter.

Ukrán haderő: 245 ezer fő, 1 millió fő tartalékos, 3500 harckocsi és páncélos, 500 harci és bombázórepülő.

Hatása a világra, hazánkra: A teljes Európát érintő energiadrágulás. Magyarországon gázárrobbanás, üzemanyag-drágulás, szuperinfláció, légtérzár, menekülthullám.

Észak-Korea – Dél-Korea

Indok: Az elszigetelt Észak-Korea atomhatalomként tart attól, hogy megdöntik a Kim Dzsong Un irányította diktatúrát. Észak fenyegeti Amerikát és Japánt is.

Észak-koreai haderő: 1 millió katona, 2 millió tartalékos, 6500 harckocsi, páncélozott jármű, 620 repülőgép. Tucatnyi 4000-6000 km hatótávolságú, atomtöltetet szállító rakéta.

Dél-koreai haderő: 630 ezer kiképzett katona, 2,3 millió tartalékos, 5100 harckocsi és páncélos, 400 harci repülőgép. (Háború esetén az Egyesült Államok 690 000 főt bocsát rendelkezésre, valamint 160 járművet és 2000 repülőgépet).

Hatása a világra, hazánkra: Több dél-koreai nagyvállalkozás működik Magyarországon, milliárdos beruházásokkal, plusz veszélybe kerülhet az állandó légi közlekedés Budapest és Szöul között.

Fotó: MTI-Andrij Andrijenko

Forrás: Blikk / Frishíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!