Gluténérzékeny gyermek a családban: tünetek és kezelés

Egyre többet hallunk a különböző ételérzékenységekről, táplálékallergiákról, melyek életünk bármely szakaszában kialakulhatnak. Ha felnőttként lesz érintett az ember, akkor sem könnyű a helyzet, de ha gyermekről van szó, még nagyobb fejtörést okoz a szülőnek és az egész családnak, hogyan kezelje a problémát. Bakonyi-Lovics Anna Sárával, a Semmelweis Egyetem dietetikus hallgatójával ebben próbálunk most segíteni.

Első alkalommal a gluténérzékenységről lesz szó, ami talán az egyik legismertebb táplálékallergia. Manapság a glutént okoljuk mindenért, lassan megszerzi az első számú közellenség címet is, és sokan akkor sem esznek gluténtartalmú ételeket, ha egyébként semmiféle tünetet nem okoz nekik a sikér.

„A sikér maga a glutén, csak más néven: azaz két fő fehérjének, a gluteninnek és gliadinnak a keveréke, mely a búzaszemben található meg nagy mennyiségben. Ezek közül az utóbbi váltja ki a panaszok többségét” – magyarázza el Anna.

Ugyanakkor az egyre kifinomultabb diagnosztikai módszereknek köszönhetően egyre több embernél diagnosztizálják a betegséget, mely lehet teljesen tünetmentes is, de akár egészen súlyos tüneteket is okozhat.

A sikér maga a glutén, csak más néven: azaz két fő fehérjének, a gluteninnek és gliadinnak a keveréke, az utóbbi váltja ki a panaszok többségétForrás: Shutterstock 

Mik ezek a tünetek?

„Ha a gyermek széklete híg, bűzös, zsírszerű, a hasa puffadt, ami étkezés után fokozódik – rendszeres gluténtartalmú ételfogyasztás esetén ez állandósult állapot is lehet -, fáradékony, és annak ellenére fogy, hogy eszik, akkor a szülő gyanakodhat, hogy a liszt a bűnös. Tudni kell, hogy a fogyás nem mindig szembetűnő, mert mellette beindul a vízvisszatartás is, így akár ödémásodás is kialakulhat, ami a nem megfelelő fehérjefelszívódás eredménye. Ha hullik a gyermekünk haja, ami a foltokban kopaszodástól – súlyosabb esetben – a teljes hajkorona elvesztéséig is terjedhet, az is egy komoly figyelmeztetés a szülőknek. Jellemző tünet még gyermekkorban a kortársakhoz képest lassúbb növekedés, illetve a testszerte megjelenő kiütések, melyek gyakran a vállakon és/vagy az arcon kezdődnek”– sorolja Anna, hozzátéve, hogyha szülőként a fenti tüneteket, vagy ezek közül akár csak néhányat tapasztalsz a gyermekeden, mindenképpen fordulj orvoshoz, aki első körben laborvizsgálatokat fog kérni.

„Ha a leleten kezdetben a vashiányból kialakult vérszegénység tüneteit és a máj enzimjeinek emelkedett értékét látjuk, az felszívódási zavarokkal magyarázható. Ugyanis a bélrendszerből az egyes tápanyagok a bélbolyhokon keresztül szívódnak fel, ám ha nem tudjuk megemészteni a glutén egyik fehérjéjét, az kezdetben bélirritációt fog okozni. Ha ezt nem veszünk észre, és emiatt nem foglalkozunk a problémával, komolyabb gyulladás is kialakulhat a szervezetben. A gyulladt bélszakaszok gyógyulása pedig lassú folyamat, és hegesedéssel járhat, pláne, ha az irritációt kiváltó tényezőt nem szüntetjük meg” – figyelmeztet a dietetikus hallgató.

Ha az első vizsgálatok indokolják, gasztroenterológus fogja tovább vizsgálni a gyermekünket, aki már célzott vérvizsgálattal és más diagnosztikai módszerekkel próbálja igazolni a gluténérzékenység jelenlétét. Ha beigazolódik a gyanú, az első és legfontosabb a gyulladásos állapot és a felszívódási zavarokból eredő tápanyaghiány megszüntetése.

Tudni kell azonban, hogy a gluténérzékenység autoimmun betegség, így nem gyógyítható, viszont élethosszig tartó diétával kezelhető, jól kordában tartható, és ha minden orvosi utasítást betartunk, akkor a gyermek bélrendszerének normál működése is visszaáll.

Ha a gyermeknek gyakran hasmenése van,  a hasa puffadt, ami étkezés után fokozódik, akkor gyanakodjunk gluténérzékenységre Forrás: Shutterstock 

Mit nem ehet a gluténérzékeny gyerek?  

A gyerekek sokszor teljesen érthetetlen indokkal nem fogadnak el egy-egy ételt, ami a szülőnek az ételek non plus ultrája, abba a gyermek épp, hogy belepiszkál. Így aztán ha speciális étrendet kell betartatni vele, az a szokásosnál is komolyabb fejtörést okozhat a szülőknek. Anna szerint, mivel a panaszok valószínűleg a kicsinek is kellemetlenek (pl.: hasfájás), nyitottabb lesz új ételek kipróbálására, ha azoktól ez a fájdalom és a többi, kínszenvedést okozó tünet megszűnhet.

Fontos tudni, hogy a búzán kívül még több másik gabonaféle is tartalmaz glutént, ilyen a rozs, az árpa, a tönkölybúza, a maláta és a durumbúza is, sőt, Magyarországon a zabot is idesorolhatjuk, mert bár nem tartalmaz glutént, itthon a sikértartalmú gabonákkal együtt dolgozzák fel, így gluténnel fertőződik. Tehát létezik gluténmentes zabkészítmény, zabpehely és sok más zabból készült élelmiszer, de ezeken ott van a GM-jelzés. Amelyiken nincs feltüntetve, azt semmiképpen ne vegyük meg, mert árt a gyermekünknek.

Bevásárlásnál arra is oda kell figyelnünk, hogy nemcsak a pékáruk tartalmaznak glutént, hanem a hagyományos tésztafélék, a felvágottak, joghurtok, édességek is, és gyakorlatilag bármilyen feldolgozott élelmiszer tartalmazhatja a rosszullétet és gyulladást okozó fehérjét, tehát mindig csak olyan terméket vásároljunk, melyen megtalálható a jelzés, hogy garantáltan gluténmentes élelmiszerről van szó.

Akkor mégis mivel etessük a csemetét?

Nem könnyű a helyzet, de nem is lehetetlen küldetés a gluténérzékeny gyerek táplálása. Léteznek sikért nem tartalmazó gabonák és álgabonák, az azokból készült liszteket fogyaszthatja szemünk fénye. Ilyen a rizs, a kukorica, a köles, a hajdina vagy az amaránt is, de készítenek lisztet mandulából, kókuszból, burgonyából és más, a diétába beilleszthető élelmiszerből is. Hogy melyiket fogja szeretni gyermekünk, azt tesztelni, próbálgatni kell, de biztos, hogy megtaláljuk azt, amelyiket hosszabb távon is szívesen fogyasztja.

 

A vitaminok és az ásványi anyagok pótlására is oda kell figyelni  

Részben a felszívódási zavarok, részben a gabonákban található hasznos és szükséges tápanyagok hiánya miatt van szüksége gyermekünknek a vitamin- és ásványianyag-pótlásra.

„A vitaminok közül a zsírban oldódó vitaminok kerülnek előtérbe, mint amilyen a D-, az E-, a K-, és az A-vitamin. Az ásványi anyagok közül többek között a cink és a vas pótlása a fontos” – tanácsolja Anna, hozzátéve, hogy a felsoroltakat könnyen beépíthetjük a mindennapokba, akár cseppek, vagy rágótabletták formájában.

„Amennyiben ilyen helyzetbe kerülünk, érdemes elmenni dietetikai tanácsadásra, ahol a dietetikus személyre szabottan, a gyerek leleteit, panaszait és paramétereit figyelembe véve tudja kialakítani a számára legmegfelelőbb étrendet” – javasolja Bakonyi-Lovics Anna Sára, a Semmelweis Egyetem dietetikus hallgatója.

 

Forrás, fotó: Shutterstock

Forrás: Life / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Exit mobile version