A genetika, a T-sejtes immunitás, viselkedésünk és egyes gyulladással járó állapotok, mint az allergia, a szerencséseknek segítettek elkerülni a megbetegedést – ezek sem képesek ugyanakkor minden körülmények közt megvédeni őket.
A járvány mostani szakaszára az emberek nagy része elkapta már a koronavírust – és sokan vannak olyanok, akik nem is egyszer betegedtek meg. A statisztikák szerint az amerikaiak 70 százaléka volt már fertőzött, 12 százalékuk kétszer kapta el a vírust, 1 százalékuk pedig már háromszor vagy annál többször is volt beteg.
A szakértők szerint több faktor is szerepet játszhat abban, hogy akik eddig nem kapták el a fertőzést, miért úszhatták meg azt, az omikron legfrissebb variánsával, a BA.5-tel szemben azonban ez talán már nem lesz elég – írja az NBC News.
Kettőn áll a vásár
Neville Sanjana, a New York Genomközpont biomérnöke szerint kettőn áll a vásár: a vírus mellett az emberi szervezet határozza meg, ki lesz beteg, illetve ki ússza meg.
A New York Egyetem kutatói már 2020-ban azonosítottak egy sor gént, amelyek meghatározzák azt, ki mennyire fogékony a vírusra. Azt találták, hogy az ACE2 receptort kódoló gének gátlása csökkentheti a fertőzés valószínűségét: ez a receptor teszi lehetővé a vírus bejutását a szervezetbe.
Sanjana úgy becsülte, hogy nagyjából
a tüdőben vagy az orrüregben, ezzel egyes személyek genetikája nagy mértékben hozzájárul a koronavírus elleni védelemhez – de nem kizárólagos mértékben.
A megfertőződés szinte elkerülhetetlen
„Nagyon is természetes, hogy megfertőződünk, ha ki vagyunk téve a vírusnak: erre nincs csodaszer. De miután valaki megfertőződött, azt, hogy hogyan reagál erre, befolyásolják genetikai variánsai” – mondta Ludmila Prokunina-Olsson, a tanulmány vezető kutatója, a Nemzeti Rákkutató Intézet Transzlációs Genomikai Laboratóriumának vezetője. Két genetikai variáns például csökkenti az OAS1 nevű gén kifejeződését, mely a veleszületett immunválasz része. Azok esetében, akiknél a genetikai variációk jelen voltak, nagyobb volt a kórházi kezelése esélye megfertőződés esetén.
Ezzel együtt is nehezen tudják a tudósok kimutatni azt, hogy milyen génvariációk tudják megelőzni azt, hogy ki fertőződik meg, és ki nem.
Az új koronavíruson túl négy olyan koronavírus kering az emberek körében, amelyek gyakran okoznak megbetegedéseket: a kutatások szerint az, ha valaki korábban ki van téve ezeknek, nyújthat némi keresztimmunitást az új koronavírussal szemben is.
A T-sejtek, amelyek felismerik és leküzdik a patogéneket, úgy tűnik, hogy képesek a SARS-CoV-2-vel szemben is fellépni, így ha valaki közönséges megfázásnak volt kitéve korábban, nem biztos, hogy annyira megbetegszik SARS-CoV-2-től. A T-sejtes immunitás sem tudja ugyanakkor teljesen megelőzni a megbetegedést – viszont olyan gyorsan leszámolhat azzal, hogy a fertőzött nem is produkál pozitív tesztet.
Most kiegyenlítődhet a helyzet
Az asztmásokat kezdetben veszélyeztetett csoportként tartották számon: friss kutatási eredmények szerint ugyanakkor az olyan, alacsony szintű gyulladással járó állapotok, mint az asztma vagy egy allergia, épp hogy védelmet jelenthetnek. Egy májusi vizsgálat szerint
az asztma ugyanakkor sem nem növeli, sem nem csökkenti a kockázatot.
Egy elmélet szerint az ételallergiás emberek kevesebb ACE2-receptort fejeznek ki légúti sejtjeik felszínén, ami megnehezíti a vírus bejutását. A BA.5 megjelenése előtt készült a kutatás: valószínű ugyanakkor, hogy a védelmet nem szünteti meg az új variáns megjelente sem.
Mindeközben egyre nehezebbé válik elkerülni a vírust. Az omikron és annak alváltozatai azonban minden társadalmi interakciót kockázatosabbá tettek minden érintett számára – egyenlőbbek váltak az esélyek arra, hogy az emberek elkapják a vírust, amit Joe Biden amerikai elnök példája is mutat.
