Milliók halála lett volna elkerülhető, ha a világ gyorsan lép, ám 2020 februárját elvesztegettük: sok ország csak állt és várt arra, mi fog történni, így alakulhatott ki a pandémia egy független testület jelentése szerint.
Felkészületlen és alulfinanszírozott felkészülés, túl szelíd és lassú járványügyi figyelmeztető rendszer és egy valós hatalommal nem rendelkező Egészségügyi Világszervezet (WHO): a Helen Clark, Új-Zéland volt miniszterelnöke és Ellen Johnson Sirleaf, Libéria volt elnöke által vezetett testület jelentése gyenge láncszemeket talált a világ minden pontján, írja a The Guardian. Úgy vélik, a világszerte hozott válaszlépések elmélyítették az egyenlőtlenségeket, a járvány első időszakában pedig kivárásra játszottak az országok.
„Egyes államok akkor jöttek rá, hogy cselekedni kell, amikor az intenzív osztályok ágyai elkezdtek megtelni. Ekkor azonban már túl késő volt ahhoz, hogy beavatkozhassanak és visszafordíthassák a járvány hatását. Ezután következett a harc a védőeszközökért és a terápiás eszközökért: a legerősebbek vittek mindent. Az egészségügyi dolgozókat világszerte embert próbáló feladatok elé állították, a fertőzöttségi és halálozási adatok pedig kilőttek” – fogalmazott Clark.
Tehettünk volna ellene
Sirleaf szerint ez az egész megelőzhető lett volna.
„Az új kórokozó, a SARS CoV-2 kitörése katasztrofális világjárvánnyá vált, amely mostanáig több mint 3,25 millió ember halálát okozta és továbbra is életeket és megélhetést fenyeget világszerte. Ez a felkészületlenség mellett a válaszlépések számtalan hibájának, hiányosságának és késedelmének tudható be. Mindez azért is alakulhatott így, mert nem tanultunk a múltból” – mondta.
A volt elnök úgy véli, most azonnal kell cselekedni: le kell porolni a korábbi járványokról szóló jelentéseket és el kell mélyedni azokban, hogy tanulhassunk belőlük. Jelentésük ugyanis azt mondja ki:
A jelentést a WHO főigazgatója rendelte meg a tagállamok kezdeményezésére, amelyek a tavaly májusi WHO-közgyűlésen a történtek és a világjárványból levonható tanulságok pártatlan felülvizsgálatára szólítottak fel. A jelentés szerzői arra szólítják fel a világ vezetőit, hogy közösen dolgozzanak a jövendő járványokra való felkészülés érdekében, illetve javasolják, hogy a WHO több forrást kapjon és gyorsabban tudjon lépni. Mindezen túl azt is el akarják érni, hogy a most vakcinafeleslegeben úszó kormányok garanciát vállaljanak arra, hogy az azt nélkülözőknek adjanak át oltást.
A kínaiak időben jeleztek
A jelentés szerint a kínaiak 2019 decemberében megfelelő figyelmeztetéseket tettek közzé az országukban már terjedő vírusról.
„A vuhani orvosok gyorsan cselekedtek, amikor felismerték a normálistól eltérő tüdőgyulladásos eseteket” – mondta Sirleaf. Véleménye szerint ezeket a híreket a szomszédos országok és a WHO is hamar felkapta, de azok a rendszerek, amelyeknek cselekedniük is kellett volna, már túl lassan működtek. A WHO-t akadályozták, nem pedig segítették a nemzetközi egészségügyi előírások és eljárások: a szervezet 2007-ben fogadta el azokat a szabályokat, amelyek leírják, mikor hirdethet a WHO nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet. Ezek a szabályok a WHO-t titoktartásra és ellenőrzésre kötelezik, megakadályozzák a gyors fellépést, és megtiltják az országoknak, hogy szükségtelenül lezárják határaikat a kereskedelem elől.
A jelentés szerzői szerint ugyanakkor ilyenkor minden nap számít: úgy vélik,
január 30. helyett már január 22-én ki lehetett volna hirdetni a vészhelyzetet.
Az elvesztegetett februári hónapban pedig az országok foglalkozhattak volna a felkészüléssel – ahol ezt tették, nem is szenvedtek akkora károkat, mint ahol nem. Egyes országok eközben leértékelték és lebutították a tudományt, tagadva a betegség súlyosságát. „Ennek halálos következményei voltak” – mondta Clark.
Javaslatok a jövőre
A jelentés javasolja egy globális egészségügyi veszélyekkel foglalkozó tanács létrehozását, illetve az ENSZ közgyűlésének még ebben az évben tartandó rendkívüli ülését arra kéri, hogy politikai nyilatkozatot fogadjon el. A WHO-nak több hatalmat és forrást követelnek. Egyúttal aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi gyors terjedéssel és a variánsokkal szemben: álláspontjuk szerint minden országnak dolgoznia kellene a járvány elfojtásán.
A COVAX részére szeptemberig legalább egymilliárd adag oltást szükséges adományoznia a tehetősebb államoknak, majd 2022 első félévében további 2 milliárd adagot. A G7-országoknak az oltásokra, gyógyszerekre, tesztekre és az egészségügyi rendszerek megerősítésére szükséges 1,9 milliárd dolláros költség 60 százalékát kellene állniuk. A WHO és a Kereskedelmi Világszervezet közös feladata eközben a vakcinagyártás kapacitásának növelése – s ha mindez nem sikerül, akkor a szabadalmi jogok felfüggesztésére lesz szükség, ahogyan azt már most is több állam javasolja.
