Minden nap meg kell küzdenie az élettel a kerekesszékes Mészáros Zoltánnak. A számtalan súlyos betegségéből egy is elég okot adna a keserűségre, ám ő mindezek ellenére rendkívül kitartó. A negyvenéves férfi jelenleg a szüleinél él a párjával Miskolcon, de mindent megtenne azért, hogy egy saját albérletbe költözhessenek, ahol végre nyugodtabban telhetnének a mindennapjaik.
– Születési rendellenességgel, nyitott gerinccel jöttem a világra, amihez később jött a veseleállás, epilepszia, csontritkulás, izomsorvadás, infarktusok és a pánikrohamok. Ötéves koromban az orvosok azt mondták, hogy már meg kellett volna halnom, aztán egy évtizeddel később is eljátszották ugyanezt. Ezek szerint már harmincöt éve meg kellett volna halnom, de sikerült rájuk cáfolnom, és most már a negyedik ikszben járok. De még mindig azzal riogatnak, nem húzom sokáig, mert folyamatosan gyulladásban van a szervezetem, és romlik az állapotom – mesélte keserűen a Vasárnapi Blikknek Zoltán, aki a két kezén már megszámolni sem tudja, élete során hány műtéten esett át. A lábát kilencszer, a gerincét háromszor, a pajzsmirigyét pedig kétszer operálták.
Nem elég a sok szörnyűség, amikkel kénytelen együtt élni, kisgyermekkorában még az orvosok is rontottak az állapotán: különböző járássegítőknek köszönhetően egy ideig képes volt sétálni, de egy műhiba után lebénultak a lábai, azóta pedig már csak kerekesszékkel tud közlekedni.
Ha mindez nem lenne elég, a mozgássérült férfi életében nemrég újabb szörnyűségek történtek: előbb egy betegség miatt elvesztette a mindössze húszéves fogadott testvérét, amitől idegösszeomlást kapott, majd az úgynevezett borderline szindróma is kialakult nála. A közelmúltban pedig a volt párja hunyt el a koronavírus miatt, akit nagyon szeretett. Ezt máig képtelen feldolgozni. Azóta szerencsére újra párra talált, de a mindennapjaik a szüleinél borzasztóan nehezek.
– Korábban civil állatvédőként rendszeresen mentettem a kutyákat, de az állapotom már csak azt engedi, hogy etetni járok Lyukóvölgybe.
Emellett a festés is nagy szenvedélye, az alkotásait pedig még el is tudja adni. Korábban 3-4 képet is megfestett naponta, de a folyamatosan romló állapota miatt már csak havonta képes egyet készíteni.
– A párom édesanyja és nagynénje nagyon sokat segítenek, de fáj, hogy az én szüleim sajnos nem állnak mellettünk – tette hozzá az évtizedek óta telefonos értékesítőként dolgozó férfi.
Zoltán a rengeteg betegsége és a problémái ellenére pozitívan szemléli a világot, a legnagyobb segítség pedig az lenne számukra, ha el tudnának költözni egy saját lakásba.
Aki támogatná anyagilag Zoltánt, az alábbi számlaszámra utalva megteheti: 11773346-96665833.
Fotó: Fuszek Gábor
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
