Támadás érte Donyecket.
Egy civil lakos – egy idős nő – életét vesztette, további 16 pedig megsebesült, amikor sorozatvető-támadás érte Donyeck belvárosát – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója pénteken a Moszkva 24 televíziónak nyilatkozva.
A támadás a fedett vásárcsarnok környékét érte. Előző nap kilenc civil vesztette életét, hét pedig megsebesült, amikor amerikai HIMARS sorozatvetők srapneltöltetű rakétái robbantak fel egy donyecki járműtelep felett.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve mintegy 375 főben nevezte meg az ukrán fegyveres erők egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét. Mint mondta, közülük mintegy 260 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai objektumok között nevezett meg egyebek között három harckocsit, egy vezetésipontot és két lőszerraktárt.
Az orosz erők tüzérséggel lőtték a dél-ukrajnai Herszon megyét, eltaláltak egy lakóházat Sztanyiszlav településen, a támadásban megsérült egy harmincéves nő, egy tízéves kislány és egy hároméves kisfiú – közölte pénteken a megye kormányzói hivatala.
A hivatal arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők 46 alkalommal 258 különböző fajta lövedékkel lőtték a megyeszékhelyet, Herszont és a régiót. Előző nap hét civil lakos sérült meg a támadásokban.
Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy pénteken az ukrán erők lelőttek egy Szu-25-ös orosz csatarepülőgépet a Donyeck melletti Marjinka településnél.
Az ukrán katonai vezetés pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában meghaladta a 177 ezret. Az ukrán erők egyebek mellett eddig több mint 300 orosz repülőgépet, 3633 harckocsit és 2722 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.
Az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatot indított ukrajnai katonai tervekről szóló, minősített amerikai és NATO-információk nyilvánosságra kerülése ügyében – közölték a Pentagon tisztségviselői helyi idő szerint csütörtökön.
A héten több nagy közösségi platformon is megjelentek dokumentumok olyan amerikai és NATO-tervekről, amelyek az ukrán haderő támogatásának, utánpótlásának és megerősítésének terveit részletezik, valamint ukrán és orosz háborús veszteségekről szólnak.
Az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtöki közleményében azt írta, hogy a Pentagonnak tudomása van a közösségi médiában megjelentekről, és vizsgálja az ügyet.
Sabrina Singh ugyanakkor a dokumentumok hitelességéről nem bocsátkozott részletekbe.
A Twitter és Telegram közösségi oldalakon megjelent dokumentumokról elsőként beszámoló New York Timesnak nyilatkozó katonai szakértők szerint a nyilvánosságra hozott iratokban szereplő adatokat nagy valószínűséggel manipulálták.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal főtanácsadója szerint a kiszivárogtatás mögött Oroszország áll, de a megjelent adatoknak semmi közük Ukrajna valós terveihez.
Hozzátette, hogy csak porhintésről van szó, hiszen ha Oroszország valós katonai előkészületekről szóló információkhoz jutott volna, az nem kerül nyilvánosságra.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, hogy Oroszországnak semmi kétsége nincs afelől, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetett és közvetlen módon beavatkozik Ukrajna és Oroszország konfliktusába, és ez a beavatkozás egyre fokozódik.
Ha a nyugati országok nem szüntetik meg az orosz műtrágya és gabona exportjának akadályozását, Oroszország a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodáson kívül fogja folytatni a kereskedést – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján pénteken Ankarában.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter újságíróknak elmondta, hogy Törökország támogatja Oroszország műtrágya- és gabonakereskedelemre vonatkozó kérelmét. Erre a kérdéskörre is megoldást kell találni ahhoz, hogy ismét meghosszabbíthassák az ENSZ és Törökország közvetítésével júliusban létrejött gabonaexport-megállapodást Oroszország és Ukrajna között – tette hozzá.
Moszkva a múlt hónapban bejelentette, hogy mindössze 60 napra hosszabbítaná meg a megállapodást, holott Törökország, az ENSZ és Ukrajna is a 120 napos meghosszabbítás mellett áll.
A megállapodás értelmében Oroszország az általa megszállt ukrajnai kikötőkben hagyja kikötni a gabonaszállító hajókat,
amelyek az ENSZ felügyeletével biztonságos vízi folyósókon közlekedhetnek a Fekete-tengeren.
Az orosz gabona és műtrágya nyugati exportja a háború kezdete óta jelentősen csökkent; Lavrov szerint ennek hátterében az áll, hogy több orosz bankot is kizártak a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, valamint kereskedelmi biztosításokat sem tudnak kötni.
„Európa a szárazföldön keresztül is folytathatja az ukrán gabona exportálását” – mondta Lavrov, utalva arra, hogy megállapodás hiányában Oroszország megtartaná kereskedelmi kapcsolatait Katarral és Törökországgal, Európa helyett pedig szegényebb afrikai országokba exportálna.
Lavrov szerint az Egyesült Államok mindemellett szándékosan akadályozza az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország alkotta közel-keleti „kvartett” tárgyalásait,
az orosz külügyminiszter mindazonáltal nem zárkózott el az elől, hogy ha „komoly tárgyalási javaslat” érkezik az Egyesült Államoktól, szemtől szembe leüljön tárgyalni Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
A török és orosz diplomácia vezetői szerint a tárgyalás napirendi pontjai között szerepelt még egy törökországi gázközpont létrehozásának ötlete, a szíriai konfliktus és az ukrajnai helyzet is.
A török külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy a tavasz folyamán tovább eszkalálódhat a háborús helyzet Ukrajnában. Cavusoglu leszögezte: Törökország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy tárgyalások végén véget vethessenek a háborúnak.
Kéthetes tűzszünetet kihirdetését javasolta Ferenc pápa az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a katolikus és ortodox húsvét és nagyhét ünneplésének idejére – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke pénteken a TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökséggel a katolikus egyházfővel folytatott személyes beszélgetésre hivatkozva.
„Most van a katolikus húsvét , majd ortodox húsvét következik. A pápa most közölte velem, hogy ennek tiszteletére azt javasolja: az ukrajnai különleges hadművelet területén két hétre álljon le minden katonai cselekmény a katolikus és az ortodox húsvét hetére. Vagyis vasárnaptól kezdve két héten át ne legyenek támadások, mindenki hagyja abba az egymásra való lövöldözést, és hirdessenek fegyverszünetet” – mondta Szevasztyjanov.
Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.
Macron és von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban. Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.
Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel”, de hozzátette, hogy “az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években”, és „e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni”.
Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban „új impulzusokat adhat” és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, von der Leyennek pedig azt – a bizottsági elnök beszámolója szerint –, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre „az idő és a körülmények is megfelelőek” lesznek.
A 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Macron felhívta Hszi figyelmét arra, hogy „az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra”, és számít Kínára, hogy „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”.
Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen.
Hszi kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai válság nem Kína és az EU közötti probléma, és Kína továbbra is pozitív szerepben fog részt venni a béketárgyalások elősegítésében.
Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, mely Franciaország szerint „őszinte és konstruktív” volt, míg Kína „barátságosnak” és „mélyrehatónak” nevezte azt.
A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína-EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.
Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.
Ezenkívül mindkét félnek stabil és megbízható ellátási láncokat, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet kell biztosítania, valamint szinergiát kell teremtenie az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezéssel és a „Global Gateway” stratégiával a fenntartható és stabil növekedés támogatása érdekében, mind Kínában, mind az EU-ban – mondta Hszi.
Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az EU tiszteli Kína történelmét és kultúráját, és elmondta, hogy a Kínával folytatott őszinte, konstruktív párbeszéd, illetve a kapcsolatok folyamatos fejlesztése mind kulcsfontosságúak az európai béke és stabilitás szempontjából. Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.
Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.
Forrás, fotó: Ripost / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
