A variánsok terjedése legyőzi az immunizációs programok sikerét a WHO álláspontja szerint: ezen csak ronthat az, ha azért nem jut elég oltás az eddig alacsony átoltottsággal rendelkező területekre, mert nyugaton megkezdik a gyerekek vakcinázását.
A gazdag államok túl lassú ütemben osztják meg a náluk feleslegnek számító oltásadagokat a fejlődő országokkal ahhoz, hogy az sikeresen lehessen megálljt parancsolni a delta variánsnak, mondta Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója egy időben azzal, hogy Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztésen dolgozó professzora figyelmeztetett a gyerekek beoltásában rejlő veszélyre. „A gyerekek beoltásának tervezgetésekor figyelembe kell vennünk a fejlődő országokban élő oltatlanokat is, mert világszinten kell megfékeznünk a vírus terjedését” – mondta.
Véleménye szerint, amit számos szakértő oszt, azzal, ha nem sikerül megálljt parancsolni a koronavírus terjedésének, potenciálisan halálos variánsok terjedésére teremtenek lehetőséget. A delta variáns jelenleg 98 országban van jelen, írja a The Guardian.
Folyton figyelni kell
A WHO szerint szeptemberre a világ minden országában legalább a lakosság 10 százalékát be kellene oltani, ezzel legalább az egészségügyi személyzet és a legveszélyeztetettebbek védettek lehetnének.
„A delta variáns veszélyes, folyamatosan fejlődik és mutálódik, ami folyamatos megfigyelést és a közegészségügyi válaszlépések gondos kiigazítását igényli – mondta Gebrejeszusz. – A deltát legalább 98 országban mutatták ki,
gyorsan terjed az alacsonyan és magasan átoltott országokban egyaránt.
A világnak méltányosan kell megosztania a védőfelszereléseket, az oxigént, a teszteket, a kezeléseket és a vakcinákat.” Hozzátéve: jövő júliusra minden országban az emberek 70 százalékának be kell oltania magát. „Ez a legjobb módja annak, hogy lelassítsuk a világjárványt, életeket mentsünk, globális gazdasági fellendülést indítsunk el, eközben megakadályozzuk, hogy további veszélyes változatok kerüljenek elő” – mondta.
Eddig 3 milliárd adag oltást adtak be világszerte, de az alacsonyan átoltott országoknak is szüksége lenne gyártóközpontokra. Már a Világbank, az IMF és a Kereskedelmi Világszövetség is támogatja a WHO-t abban, hogy növeljék az átoltottságot világszerte.
Afrikában nagy a gond
A legnagyobb bajban talán Afrika országai vannak, ahova eddig nagyon kevés vakcina jutott. Matshidiso Moeti, a WHO afrikai régiójáért felelős igazgatója szerint olyan ütemben emelkednek a fertőzésszámok, amilyet még soha nem láttak: Dél-Afrikában háromhetente duplázódnak a fertőzöttségi adatok. Itt már a delta a domináns variáns, de nem ez az egyetlen olyan ország, amelyikben már ez a törzs okozza a legtöbb fertőzést: Ugandában szinte csak a delta okoz megbetegedéseket, és Kongó esetén is a fertőzések 79 százalékáért felel ez a mutáns törzs.
miközben az összpopuláció 2 százaléka sincsen még beoltva, írja az ABC News.
Eközben Európa sok országában most érkezik utolsó fázisaihoz a nyitás: a delta miatt négy héttel elhalasztott brit lazítás utolsó stádiumára július 19-én kerül majd sor Boris Johnson bejelentése szerint, írja a The Guardian. Mindez annak ellenére történik, hogy 2021 januárja óta nem voltak ilyen magasak a fertőzöttségi adatok. A lazítás értelmében nem lesz kötelező a maszkviselés sem, kivéve az intézményekben.
Ahogy azt az Infostart is megírta, Izraelből azt jelentették, hogy a Pfizer oltása sokkal kevésbé hatékony a delta variáns okozta fertőzéssel szemben, mint más törzsek ellen, szerencsére a súlyos megbetegedés terén kicsi a különbség. A szintén magas átoltottságú Egyesült Államokban is emelkedni kezdett a járványgörbe a mutáns hatására.
Gyorsulhat a terjedés
Brit kutatók szerint ugyanakkor a korlátozások feloldása „variánsgyárak” kialakulásához vezet: Sajid Javid új egészségügyminiszter hozzáállása szerint az emberek mentális egészségének rosszat tesznek, illetve a családon belüli erőszak előfordulási gyakoriságát is növelik a korlátozások, így azokat fel kell oldani. Susan Michie, a University College London Viselkedésváltozási Központjának igazgatója, a vészhelyzetekkel foglalkozó tudományos tanácsadó csoport viselkedéstudományi albizottságának tagja szerint az,
hogyha a közösségi terjedésben nagyobb teret nyitnak a korlátozások feloldása által, a variánsok gyors keletkezéséhez, variánsgyárak kialakulásához vezet.
„Ha az emberek felelősségteljesen akarnak cselekedni, akkor szükség van arra, hogy kormányuk teljesítse saját felelősségét a biztonságos viselkedés lehetővé tételében – írta Michie egy blogbejegyzésben, melyet más szakértőkkel együtt jegyzett, és amelyet a The Guardian idéz. – Az a félelmünk, hogy amikor a kormány a szabadság napjáról beszél, amikor minden korlátozást feloldanak, az nem azt jelenti, hogy a vírus eltűnt, és nem azt jelenti, hogy nincs szükség intézkedésekre az újbóli megjelenés megakadályozására. Ez azt jelenti, hogy a kormány úgy tervezi, hogy megvonja a támogatás minden formáját, és magunkra hagy minket, hogy egyedül küzdjünk meg a járvánnyal.”
