Nem számít szokásosnak a csütörtöki kamatemelés. Nyáron gyorsulni fog az infláció. Kérdés, milyen lesz a „kétféle” kamatemelési rendszer eredményessége.
Az egyhetes betéti kamat szükséges mértékű emelésével reagál az MNB a kockázatokra, ez volt az indítéka a csütörtöki 50 bázispontos emelésnek is – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy háttérbeszélgetésen.
A Portfolio összegzése szerint elhangzott: az inflációt erős kínálati sokkok határozzák meg, a maginfláció is nagyot emelkedett májusban. A termelői költségek emelkedése gyorsan áremelkedésben csapódik le. Az első negyedéves erős GDP-növekedést a másodikban lassulás követheti de az éves átlagos növekedés így is akár az 5 százalékot is elérheti 2022-ben.
Várhatóan megemeli inflációs előrejelzését a jegybank a júniusi Inflációs jelentésben az előző, márciusi jelentésben szereplő, 7,5-9,8 százalékról. Az áremelkedés üteme a nyári hónapokban emelkedni fog.
Legalább őszig folytatódik az alapkamat emelése, az egyhetes betéti kamat szerepe pedig felértékelődik,
a piaci kondíciók figyelembe vételével ennek emelésével reagál a változásokra, ez magyarázza a csütörtöki emelést. Hatással volt még rá az amerikai jegybank szerepét betöltő FED szerdai, a vártnál erőteljesebb kamatemelése.
A jegybank figyeli az EU-val való magyar megegyezés folyamatát, valamint a háború fejleményeit és a hazai költségvetési egyensúllyal kapcsolatos folyamatokat.
Áttekinthetőbb lesz az eszköztár, nem várt lépés volt a csütörtöki
A Magyar Nemzeti Bank azért hozta létre az egyhetes betéti tendert és az egyhetes betéti eszközt, hogy rugalmasan tudjon reagálni a piaci folyamatokra. Volt olyan szakasza az MNB monetáris politikájának, amikor heti szinten változott az egyhetes kamat, máskor ugyan nem heti rendszerességgel, de előre nem ismert módon változtatták az irányadó kamatot. Legújabban, már néhány hónapja, azt a gyakorlatot folytatja a jegybank, hogy az egy hetes betét kamatát megpróbálja az alapkamathoz igazítani. Az alapkamat most 5,9 százalék, még a betéti eszköz kamata most már 7,25 század százalék. A cél, hogy a két eszköz kamata összeérjen, ezzel majd áttekinthetőbb lesz a monetáris politika eszköztára – világította meg a hátteret az InfoRádióban Zsoldos Ákos, a Portfolio elemzője.
Ezért az MNB a korábbi ülések során magasabb kamatemelést hajtott végre az alapkamaton, mint az egyhetes betéti eszközön, ebből a szempontból a csütörtöki emelés meglepőnek számít – igaz, a jegybank a rendes kamatdöntő ülése során rendszeresen hangoztatja, hogy az egyhetes betéti eszköz egy rugalmas eszköz.
Főleg a héten 400 forint fölé emelkedő euróárfolyam késztethette erre a lépésre az MNB-t (403,2 volt a történelmi mélypont). Bár a jegybanknak hivatalosan nincsen árfolyamcélja, ugyanakkor a túlzott piaci kilengések kedvezőtlenek a stabilitásra nézve, illetve
a gyenge forint megdrágítja az importot, ami továbbgyűrűzik a lakossági árakba is
– mondta Zsoldos Ákos.
Virág Barnabás is beszélt erről a háttérbeszélgetésen. „A rendszer eredményességét majd utólag kell értékelni” – reagált arra a felvetésre, hogy a két eltérő kamatszint az utóbbi időszakban több kommunikációs zavart is okozott látható haszon nélkül.
Az alapkamat a várakozási csatornán keresztül fejti ki a hatását, az egyhetes betéti (irányadó) kamat pedig a piaci változásokra reagál. Most utóbbi szerepe az erősebb, amikor a két kamat majd összezár, újra az alapkamat lesz a fontosabb.
Kapcsolódó hang
