Egy egész százalékponttal haladta meg az éves drágulási mutató áprilisban a márciusit, a KSH kimutatása szerint 9,5 százalékos volt a drágulás üteme, ezen belül csak az élelmiszerek pedig 15,6 százalékkal drágultak. Más kimutatások szerint azonban a lakosság által érzékelt infláció ezt is messze túlszárnyalhatja, akár 22 százalék is lehet.
Fontos azonban, hogy az egyéni szinten érzékelt drágulás mértéke legfőképpen attól függ, hogy ki és mit vásárol pontosan. A Pénzcentrum ebben a hónapban is kiszámolta, hogy mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás egy nyugdíjas, egy családanya, és egy egyedülálló fiatal számára az egy hónappal, illetve az egy évvel ezelőtti árakhoz mérten. A számításunkból látható, hogy az egyes társadalmi rétegek között is nagy különbség lehet abban, kiket milyen mértékben sújt a rekordinfláció.
A Pénzcentrum már több mint két éve vizsgálja azt, hogy a három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója – Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni – számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Most megmutatjuk, hogyan alakult a három vásárlótípus bevásárlásainak értéke az elmúlt években, illetve hogy az áprilisi 15,6 százalékos – rekord magas – élelmiszerár-emelkedés miatt mennyivel kellett többet fizetniük a kasszáknál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2022. áprilisi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 9,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez egy egész százalékponttal több, mint a márciusi 8,5 százalékos drágulás.
Az elemzők februárban még bíztak abban, hogy az árstop némileg mérsékelheti az inflációt, viszont az energiaárak elszállása és az orosz-ukrán háború kirobbanása után már senki sem volt különösebben bizakodó. Bár márciusban az áremelkedés a vártnál alacsonyabb volt, az áprilisi dráguláson már bőven meglátszott a válsághatás. Az elemzőket is meglepte a 9,5 százalékos fogyasztói árindex. Abban egyetértenek, hogy az árstop nélkül még jóval magasabb lenne az emelkedés üteme, illetve, hogy mérséklődésre egyelőre nem lehet számítani.
Most nagyon nem mindegy, ki és mit vásárol
Ahogy azt mindig igyekszünk hangsúlyozni: nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, (és a visszaeséseket sem). Mivel nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, így a kosárösszetétel nagyban meghatározhatja, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez a nyugdíjasoknak, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esik latba a csirke farhát, UHT-tej, fehér kristálycukor, stb.
Bár 2022 áprilisában a lakosság egészét érintő infláció 9,5 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 9,3 százalék (az augusztusi 4,4, a szeptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5, decemberi 6,7, januári 7,4 és a februári 7,8%, márciusi 8,3% után). Úgy tűnik, az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás lemaradt: 9,2%-os volt. Ez feltételezhetően annak az eredménye, hogy a magasabb jövedelműek többet költenek a leginkább dráguló üzemanyagokra, tartós fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. A legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták áprilisban: 9,6 százalékot!
Látható, hogy amint csak az élelmiszer inflációt vizsgáljuk, máris az alacsony jövedelműek számára volt legégetőbb a drágulás: az átlagtól eltérően (15,6%) ők 16,4 százalékos drágulást tapasztalhattak a bevásárlás során. Ebben az esetben éppen a magas jövedelműekre vonatkozó mutatók a legalacsonyabbak, bár csak pár tized százalékponttal.
Újabb csúcson az élelmiszer drágulás
Ahogy már említettük, 2021. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal lett magasabb, amely bőven túlszárnyalja a múlt havi szintén rekord magas 13 százalékot. Hónapok óta olyan magas szinten van tehát az élelmiszer infláció, amilyen sok még akkor sem volt, amikor a koronavírus járvány első hulláma alatt sérültek az ellátási láncok, termékhiány volt a boltokban, tartott a felhalmozási láz, és mindent egybevetve hatalmas volt a bizonytalanság. Ez látható a fenti grafikonon is.
Az idei év első négy hónapjában viszont olyan drasztikus mértékű volt az éves áremelkedés, amilyet a pandémia alatt sem láttunk. Nem is csoda, hiszen alapvető élelmiszerek lettek egy év alatt 40-50 százalékkal drágábbak:
A KSH közlése szerint az élelmiszereken belül a margarin ára 38, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4 százalékkal emelkedett.
A paradicsom 44,9, a trappista sajt 37,1 a fehér kenyér 36,9 százalékkal drágult egy év alatt.
Azt, hogy emellett 5,1 százalékkal csökkent az alma ára, meg sem érzi a magyarok többségének pénztárcája. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy hová lettek a drágulási toplistáról az utóbbi idők „favoritja”: az étolaj, illetve a liszt, cukor, és tej. A válasz egyszerű: az élelmiszerárstop következtében ezeknek a termékeknek az ára nem nőtt olyan mértékben, mint a többié, ami nagyon elszállt. A „liszt, finomliszt” a KSH szerint csak 14,1 százalékkal drágább most, szemben a nem ár stoppolt rétesliszttel, ami 51,6 százalékkal kerül többe! A kristálycukor mindössze 2,4 százalékkal drágult a boltokban az árstop hatására, míg a friss tej 20,8 százalékot, miközben az árstoppos UHT csak 4,5 százalékot.
Mennyit drágult valójában a bevásárlás áprilisban?
A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók különböző vásárlói kosaraik alapján egy-egy hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. valamivel olcsóbb lett az alma, és jóval drágább a kenyér vagy a paradicsom, ez nem feltétlenül mutatkozik meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben. Ezeknek a különbségeknek a méréséhez alkottuk meg a három fiktív vásárlónkat több mint két évvel ezelőtt: a nyugdíjas Marika nénit, Juditot a családanyát és Hunort a pályakezdő fiatalt. (Azt, hogy kinek mi került pontosan a kosarába, a cikk végén lehet elolvasni részletesen.)
A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak jelentősen többe került áprilisban és márciusban is a múlt évi költéshez képest, és a havi emelkedés is drasztikus volt.
Hunor egyszemélyes kisebb bevásárlása márciusban még csak súrolta a 9000 forintot, áprilisban már bőven meghaladta azt. Ugyanazokért a termékekért, amikért múlt hónapban 9415 forintot fizetett, egy évvel korábban 7782 forintért vehette volna meg. A drágulás mértéke 19,5 százalék! Judit kiadásai is jócskán megnőttek, 16,6 százalékkal – többel, mint a KSH által közölt élelmiszer infláció. Marika néni költése egy közepes méretű bevásárlásra márciusban lépte túl a 20 ezer forintos lélektani határt, múlt hónapban pedig már 21 355 forintot fizetett. Ugyanez a kosár egy éve még csak 18 197 forint lett volna. A nyugdíja pedig nem emelkedett 17,4 százalékkal, ahogy az élelmiszer kiadásai.
Ha pedig megnézzük, mennyibe is került a járvány alatti időszakban átlagosan a fiktív vásárlóink bevásárlás, és mennyibe kerül jelenleg, még nagyobb különbségeket látunk. 2020 áprilisában Hunor 7681 forintot fizetett, 2021 azonos hónapjában 7782-t, múlt hónapban pedig már 9415 forintot!
Judit 21 033 forintot fizetett 2020. áprilisban, 21 604-et 2021. áprilisban, múlt hónapban pedig már 25 223 forintot. Vagyis amíg 2020-ról 2021-re nagyjából 600 forinttal nőtt a kiadása, addig 2021-ről 2022-re cirka 3600 forinttal! Marika néni 2020-ban 17 791 forintot fizetett áprilisban, 2021-ben 18 197 forintot! Múlt hónapban már már 21 355 forintot. Számára is több mint 3000 forinttal nőtt a bevásárlás költsége.
Érdemes az alábbi grafikonon a kosárárak alakulása mellett azt is megfigyelni, hogy hány százalékos emelkedést jelentett az új összeg az előző havihoz képest (fehér vonallal jelöltük). A februári árstop hatása is látható a görbén: visszaesés után viszont ismét felfelé indult el 2022 márciusában:
Mi várható a továbbiakban 2022-ben?
Egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció, ezért is volt szükség a kamatemelési ciklus elindítására. Az árstop nélkül elemzők szerint akár 14-15 százalék is lehetne az általános infláció, csak az élelmiszerek esetében pedig még sokkal magasabb. Viszont még az árstopok fenntartása mellett is könnyen két számjegyű lehet az éves átlagos fogyasztói árindex Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint. A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció. Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítanak.
Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzés is emelkedett: már 9-9,5 százalékos várható éves drágulásról beszélnek a szakértők. Ez azért is nagyon fontos, mert a kormány évközi nyugdíjemelést jelentett be, melynek mértékét az inflációs előrejelzésekhez igazította. Ez azonban akkor még 8,9 százalékot tett ki. Tehát már most az látszik, hogy a nyugdíjak júliusi 3,9 százalékos emelése kevés lesz, hogy egész évre korrigálja a nyugdíjakat az inflációhoz.
Kinek mi került pontosan a kosarába?
A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.
Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.
Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagy bevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.
Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. (2022. januártól a gépsonkát pulykamell sonkára cseréltük az elemzésben, mert a KSH nem közölte tovább a gépsonka átlagárát.) Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.
Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.
