Fekete reggelre ébredt Magyarország tegnap. Az új koronavírus-fertőzés miatt kilencen haltak meg keddre virradóra. Ilyen sok áldozata egy nap alatt még nem volt a járványnak. Közben az igazolt fertőzöttek száma is óriásit ugrott. 73 új beteg került be a statisztikába. Erre sem volt még példa a vírus hazai megjelenése óta. Ez vajon már a tömeges fertőzések jele? Mikor jöhet a járvány csúcspontja? Mikorra múlthat el a fenyegetettség? Ezeket kérdezik az emberek és ezeket kérdeztük mi is a járvány terjedésével is foglalkozó tudósoktól.
– Sok tényezőnek kell teljesülnie, hogy a járványgörbe laposodni kezdjen – mondta a Blikknek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
(Minden a koronavírusról itt!)
– Azok az intézkedések, amelyeket a kormányzat eddig bevezetett, úgy tűnik, hogy működnek, de a járvány tetőzését nem hozzák előrébb. Úgy számolunk, hogy tízszer annyi fertőzött lehet valójában, mint amennyi a hivatalos statisztikában szerepel. Nagyon sokukról egyszerűen nem tudunk, mert nem mennek orvoshoz vagy teljesen tünetmentesek, így nem tudnak saját fertőzöttségükről.
A fertőzések számának növekedéséről a biostatisztikus azt mondja: az lenne a legjobb, ha 1 fő alá sikerülne szorítani azok számát, akit egy fertőzött megbetegít. Ferenci Tamás egyébként tagja az operatív törzs munkáját segítő epidemiológiai munkacsoportnak, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen egyeztet.
– A kormányzat bármilyen intézkedést hoz, annak két hét múlva van először eredménye, hiszen jelenleg a koronavírus lappangási ideje miatt ennyi „tehetetlensége” van a rendszernek. A járvány végét pedig megbecsülni sem lehet, ehhez tudni kell, hogy milyen stratégiát választunk hosszú távon, de szinte biztos, hogy mindegyikhez a legfontosabb az lenne, hogy minél többet teszteljünk – mondta Ferenci Tamás.
Bár kilencen haltak meg hétfőről keddre, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy az operatív törzs jóslata vált volna be, azaz berobbant volna a járvány Magyarországon.
– Egyetlen nap emelkedő adataiból nem lehet ezt biztonsággal kijelenteni. Továbbra is az a legfontosabb, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi ellátás összeomlása – ezt már a hálózatkutatással foglalkozó Széchenyi-díjas professzor, Kertész János állítja.
– Ha az emberek nem érintkeznek egymással, a vírus egyszerűen nem tud tovább terjedni és a járvány előbb-utóbb megszűnik – magyarázta Kertész János fizikus, hálózatkutatási szakértő.
A statisztikai görbe ellaposítása még nem jelenti a járvány végleges felszámolását, ezzel ugyanis nem alakul ki a nyájimmunitás jelensége, amikor a társadalom többsége védettséget szerzett, ezért a vírus nem tud tömegesen fertőzni.
Kertész János szerint az előjelzett júniusi-augusztusi lecsengés után a vírus terjedése újra elindulhat, erre utaló jelek vannak Dél-Koreában.
– Ha valakiről kimutatják, hogy hordozó és otthon marad, az már nem tudja továbbadni a kórt. Csak minél több teszteléssel lehet megelőzni a bajt, és akkor a gazdaságot sem kell úgy leállítani, mint most – magyarázta a szakértő.
Kína már könnyít, de jól teszi?
Kínában éppen most kezdik feloldani a január elején hozott korlátozásokat Vuhanban, de világszerte erős a félelem, hogy a lazítással az egész járvány újrakezdődhet. Az olaszok és az osztrákok is úgy számolnak, hogy náluk lassan tetőzhet a járvány, utóbbiak szintén lazítást fontolgatnak húsvét után.
Forrás: Blikk.hu
