A magyar fél évek óta sikerrel – és egy-egy jelentős uniós és NATO-vezető támogatásával – blokkolta a NATO–Ukrajna miniszteri szintű ülés összehívását, de most Jens Stoltengberg közölte Szijjártó Péterrel, hogy április elején tanácskozni fognak.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és az EU energiaügyekért felelős biztosával Kadri Simsonnal tárgyalt Brüsszelben a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
„A NATO-ra értékközösségként is tekintünk” – szögezte le Szijjártó Péter, megemlítve, hogy a szövetség stratégiai dokumentumaiban is szerepelnek erre való utalások. Ezért tartja fontosnak a kormány, hogy a szervezet olyan államokkal építsen ki együttműködést, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti közösségek jogait. Ukrajnát nem tartja ilyennek a magyar kormány, mert ott 2015 óta folyamatosan csorbítják ezen jogokat, a magyarokét is, ezért Magyarország az elmúlt években folyamatosan és sikeresen blokkolta a NATO-Ukrajna bizottság összehívását miniszteri szinten.
“A nemzetközi térben hatalmas nyomás van arra nézvést, hogy Magyarország adja fel a kárpátaljai nemzeti közösség védelmét, de a nemzetközi politikai vezetők közül ketten megértést tanúsítanak ez ügyben: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjén kívül Jens Stoltenberg is, aki komolyan vette ezen aggodalmunkat. Neki köszönettel és tisztelettel tartozunk ezért. Ám a NATO-főtitkár most azt közölte, hogy különböző okok miatt
össze fogja hívni ezt az ülést az április 4–5-i NATO külügyminiszteri tanács alatt,
dacára a magyar elutasító álláspontnak, és hogy a magyar fél azt gondolja, hogy csak egyhangú akarat esetén kerülhetne erre sor. Ez sérti a NATO egységét és az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet. Ugyanakkor nem tehetünk mást, tudomásul vesszük a főtitkár döntését.”
A tárcavezető hozzátette: Stoltenberg ígéretet tett arra, hogy teret ad az ülésen a kisebbségvédelemmel kapcsolatos aggodalmaknak. Ugyanakkor leszögezte, hogy
semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az EU irányába nem fog Magyarország támogatni, amíg ott helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait
a 2015-ös és azt megelőző állapotoknak megfelelően.
“Az óceán mindkét partjáról” hatalmas a nyomás, hangsúlyozta Szijjártó Péter, kijelentve, hogy akármekkora nyomás esetén se fog feladni azt a kormány, hogy kiálljon az ottani magyarság védelmében.
Kedden az általános ügyek tanácsán, ahol Ukrajna miniszterelnök-helyettese lesz a vendég, és a téma az ország európai integrációja lesz, ezt az álláspontot fogja képviselni a tárcavezető.
Beszélt még arról, hogy a békéhez az kell, hogy a háború ne terjedhessen tovább Ukrajnából, ehhez pedig az szükséges, hogy a NATO és Oroszország között ne jöjjön létre közvetlen katonai konfliktus.
„Mindaddig reménykedhetünk a harmadik világháború elkerülésében, amíg az a NATO-döntés, amely szerint a NATO nem akar részese lenni ennek a konfliktusnak, érvényben van. Magyarország mindent megtesz, hogy ez a döntés érvényben is maradjon” – jelentette ki a tárcavezető. Hozzáfűzte, ez független attól, hogy maguk a tagállamok kétoldalú alapon milyen döntéseket hoznak.
Földgáz- és kőolajszállítások
A külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt Kadri Simson uniós energiaügyi biztossal is. Kifejtette neki, hogy Magyarország szeretné diverzifikálni a földgázbeszerzéseit, ezért megállapodott a bolgár-görög-román féllel arról, hogy a dél-kelet-európai, nyugat-balkáni infrastruktúrafejlesztés érdekében együtt lépnek fel. Középtávon, megfelelő mennyiségben Azerbajdzsán, Egyiptom, az észak-afrikai térség irányából és az Öböl-térségből reális a régiónk földgázellátásához új források bevonása. Az a kérdés, hogy Dél-Kelet-Európából Közép-Európába miként érkezhet meg ez a gáz.
Erről tárgyalt az energiaügyi biztossal és kérte, hogy kezeljék ezt európai szintű kérdésként, ám azt tapasztalta, hogy míg az új energiaforrások felkutatására tud Brüsszel nyomást gyakorolni, addig az ehhez pénzügyi forrásokat már nem akaródzik biztosítani. „Széttárják a kezüket és azt mondják, hogy földgázberuházásokat már nem szívesen finanszíroznak és gyakorlatilag oldjuk meg magunk. Mi ugyanakkor ebbe nem vagyunk hajlandóak belenyugodni” – fejtette ki Szijjártó Péter.
A kormány álláspontja szerint a diverzifikálás „európai kérdés, hiszen Brüsszelből erőltetik, és ilyenformán európai források is kellenek hozzá”
– fejtette ki.
Mindezek mellett Szijjártó Péter a biztost arra kérte, lépjen fel annak érdekében, hogy egyetlen energiacég se csináljon magának profitot a háborún és ne biztosítson magának monopolhelyzetet, hanem korrekt piaci áron biztosítsa a szállításokat.
Kiemelte: a horvát olajcéggel van gondja a Molnak és így Magyarországnak, mert az:
- elutasította a Mol azon törekvését, hogy hosszútávú kapacitáslekötési szerződés jöjjön létre és csak 3 hónapokra hajlandó meghosszabbítani a Mol szerződéseit.
- a piaci ár sokszorosát kéri a Moltól tranzitdíjként az Adria-vezetéken történő olajszállításokért, ez a magyar fél szerint a háborús helyzettel való visszaélés.
- még nem kezdte el az olajvezeték kapacitásbővítését, holott fél éve ígéri.
Magyarázatként kifejtette, hogy jelenleg Magyarország, Szlovákia és részben Csehország ellátása Oroszországból történik, jórészt Ukrajnán keresztül, de ez az útvonal a háború miatt bármikor veszélybe kerülhet. A tengeri szállítás ezekbe az országokba Horvátországon keresztül történhetne meg, ezért van kulcsfontosságú szerepet az ottani olajtársasággal való együttműködésnek.
Ráadásul ha ellehetetlenülne a szállítás Ukrajnán keresztül, az Adria-vezeték jelen formájában nem tudná a szállítási kapacitást teljes egészében biztosítani a három ország ellátásához.
Szijjártó Péter a magyar álláspontot ismertetve elmondta: a fenti helyzet megszüntetése uniós felelősség is.
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/1352091775634726/?t=0
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter
Forrás: Infostart.hu / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
