Az Északi-sarkvidéken a melegebb hőmérséklet felolvasztja a talaj alatti fagyott réteget a föld alatt, ami potenciálisan olyan vírusokat éleszthet újra, amelyek több tízezer éves szunnyadó állapot után veszélyeztethetik az állatok és az emberek egészségét.
Bár a távoli múltból származó betegség által kirobbantott járvány úgy hangozhat, mint egy sci-fi film cselekménye, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a kockázatokat, bár csekélyek, sokan alá becsülik.
„Sok minden ad okot az aggodalomra a permafroszttal kapcsolatban, melyek megmutatják hogy miért fontos hogy a talaj ezen részét fagyva tartsuk” – mondta Kimberley Miner, a NASA Jet Propulsion Laboratory éghajlatkutatója.
Az északi félteke egyötödét permafroszt borítja, évezredek óta beleértve Alaszka, Kanada és Oroszország sarkvidéki tundráját és boreális erdőit is. Ez egyfajta időkapszulaként szolgál, és megőrzi – az ősi vírusok mellett – számos olyan kihalt állat mumifikálódott maradványait, amelyek közül néhányat a tudósoknak sikerült is feltárniuk és tanulmányozniuk az elmúlt években, köztük két barlangi oroszlánkölyköt és egy gyapjas orrszarvút.
A fagyott vírusok kockázatának jobb megértése érdekében Jean-Michel Claverie, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem Orvostudományi Karának emeritus professzora megvizsgálta a szibériai permafrosztból vett földmintákat, hogy megállapítsa, vannak-e vírusrészecskék, amik még mindig fertőzőek lehetnek. Az általa „zombivírusoknak” nevezett vírusokat kereste, és talált is néhányat.
Claverie egy bizonyos vírustípust tanulmányoz, amelyet először 2003-ban fedezett fel. Az óriási vírusokként ismert vírusok sokkal nagyobbak, mint a tipikus fajták, és sokkal nagyobbak, mint a hagyományos fénymikroszkóppal, nem pedig egy erősebb elektronmikroszkóppal – ami jó modellt jelent erre. labormunka típusa.
A felélesztett vírusok
Claverie permafrosztba fagyott vírusok kimutatására tett erőfeszítéseit részben egy orosz tudóscsoport ihlette, akik 2012-ben egy mókus odújában találtak 30 000 éves magszövetből újjáélesztettek egy vadvirágot.
A tudósnak 2014-ben sikerült újjáélesztenie egy vírust, amelyet ő és csapata izolált a permafrosztból, és tenyésztett sejtekbe juttatva 30 000 év után először fertőzőképessé tette. A biztonság kedvéért egy olyan vírus tanulmányozását választotta, amely csak egysejtű amőbákat képes megcélozni, állatokat vagy embereket nem.
Az, hogy az amőbát fertőző vírusok ennyi idő után is fertőzőek, potenciálisan nagyobb problémára utal
– mondta Claverie, aki attól tart, hogy az emberek tudományos kíváncsiságnak tekintik kutatásait, és az ősi vírusok életre kelésének lehetőségét nem tekintik komoly közegészségügyi fenyegetésnek.
„Az amőbát fertőző vírusokra úgy tekintünk, mint minden más lehetséges vírus helyettesítésére, amelyek az örök fagyban lehetnek” – mondta Claverie a CNN-nek, majd hozzátette:
Sok-sok-sok más vírus nyomait is látjuk. Tehát tudjuk, hogy ott vannak. Nem tudjuk biztosan, hogy élnek-e még. De az az érvelésünk, hogy ha az amőbavírusok még életben vannak, akkor nincs ok arra, hogy a többi vírus miért ne lenne még életben, és ne tudná megfertőzni saját gazdáit
– figyelmeztetett a kutató.
Fotó: Illusztráció: Pixabay
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
