Ráadásul nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Dániában, Amerikában és Ausztráliában is ott van már az épp csak felfedezett, az első brit változatként számon tartott kenti variánshoz hasonlító törzs.
Potenciálisan aggasztó mutációkkal jelentkezett egy újabb, frissen felfedezett koronavírustörzs: az Edinburgh-i Egyetem kutatói génszekvenálás közben bukkantak rá a variánsra, amelynek jelenlétét már tíz országban kimutatták. A legkorábbi minták, amelyek ezt a törzset tartalmazzák, tavaly decemberiek, brit és nigériai tesztekből származnak. Az Egyesült Királyságban eddig 32 esetben mutatták ki az új törzs jelenlétét, írja a The Guardian.
A B1525 sorszámmal nyilvántartott variáns a kutatók szerint hasonlatos a kenti B117 változathoz, tartalmazza az E484K kódjelű mutációt is a tüskefehérjén. Ez a mutáció a kenti mellett a dél-afrikai és a brazil variánsban is megtalálható, ennek segítségével tudhatja a variáns a semlegesítő antitesteket megkerülni, ez pedig már önmagában elégséges arra, hogy aggodalomra adjon okot.
Gyengülhet a védelem
Simon Clarke, a Readingi Egyetem mikrobiológusa szerint az egyelőre a legtöbb mutáció esetében nem ismert, hogy annak milyen szerepe lehet a fertőzés létrehozásában, viszont az E484K-ról tudják, hogy a dél-afrikai variánst képes ellenállóbbá tenni a vakcinákkal szemben.
„Még nem tudjuk, hogy ez az új változat mennyire terjed majd el, de sikeresen teszi ezt, akkor feltételezhető, hogy a bármely vakcina vagy egy korábbi fertőzés kapcsán kialakuló immunitás gyengül”
– mondta el. Hozzátette azt is, hogy amíg nem tudunk meg többet a mostanában felfedezett variánsokról, addig minden olyan változatot, amelyben az E484K megtalálhat, sűrű teszteléssel meg kell próbálni, mivel az immunitást veszélyeztetheti.
Félnek teszteltetni
A tesztelésben problémát jelenthet az a jelenség, amelyre Jonathan Stoye, a Francis Crick orvosbiológiai kutatóintézet csoportvezetője vetett fel: probléma a tömeges tesztelésben, hogy sokan koronavírusos tünetek esetén sem jelentkeznek tesztelésre, mivel anyagilag
A szakértőt nem lepi meg, hogy épp ez a mutáció kezd továbbterjedni, véleménye szerint ez természetes reakció a vírus részéről. Stoye úgy véli, mindenképpen az E484K-ra fókuszálva kell elkezdeni módosítani az oltásokat.
A frissen megjelenő variánsok korai azonosításáról Lucy van Dorp, a University College London genetikai intézetének munkatársa úgy vélekedik, nagy jelentőséget játszhat abban, hogy hamar felismerjük a potenciálisan veszélyt jelentő törzseket, hogy felmérhessük az azok jelentett rizikókat még akkor, amikor nem tudtak igazán elterjedni a világon.
A jéghegy csúcsa
A variánsok minél korábbi felfedezésére a minták szekvenálása a megoldás: ebben Nagy-Britannia élen jár, hosszú távú cél az országban, hogy a pozitív PCR-tesztekhez vett kenetekből lehetőség szerint mindet szekvenálják. Kutatók egyetértenek abban, hogy a jelenleg ismertnél jóval többféle koronavírus-mutáció létezik már, melyek elterjedtebbek lehetnek, épp csak nem tudunk létezésükről, mivel olyan területeken hódítanak, amelyen nincs olyan előrehaladott állapotban a génszekvenálás, vagy nincs akkora kapacitás a minták elemzésére, mint például Nagy-Britanniában. A brit vakcinaminiszter 4000-re tette a közelmúltban a jelenleg elterjedt variánsok számát a világon.
