Február végén sok állam irigyelhette Izraelt, amely akkorra már lakossága felét legalább egy adagnyi Pfizer-vakcinával beoltotta, szeptemberre azonban napi szinten tízezres az új fertőzések száma az országban.
Nyáron már nyitott is a szigorú korlátozások után a zsidó állam, mostanra viszont helyzetük sok minden, de nem irigylésre méltó – még úgy sem, hogy csütörtökre Izraelben javultak a koronavírus-járvány adatai, csökkent a fertőzési ráta, és stabilizálódott a súlyos betegek száma (friss adatok a cikk végén).
A magyarázat mégsem olyan bonyolult: lehet, hogy nagyon dinamikusan indult az oltási kampány, de egyes csoportokat a MedicalXpress cikke szerint egyszerűen nem tudtak rávenni arra, hogy kérjék a vakcinát.
Kezdetben igazán dinamikusan nőtt azok aránya, akik felvették az oltást, azonban később ez megtorpant.
Az alacsonyabb oltási kedv bizonyított tény egyes arab csoportok és az ultraortodox zsidók körében is,
így hiába van Izrael abban az irigylésre méltó helyzetben, hogy ellátási gondjai nem akadnak a vakcina terén, az oltással kapcsolatos kételyek és akár az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei is közrejátszhatnak a kialakult helyzetben.
A februári 50 százalékos arány a legalább egy adagot felvettek körében szeptemberig csak 68 százalékra tudott felkúszni, annak dacára, hogy június óta a 12-15 éves gyermekek is kaphatnak már oltást. A teljesen beoltottak aránya 62 százalékon stagnál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Izrael népességének harminc százaléka, mintegy 2,7 millió ember továbbra is védtelen a koronavírussal szemben.
Csökkenhet az immunitás
Faktor lehet a kialakult helyzetben az is, hogy a jelek szerint a Pfizer oltása adta védettség idővel gyengül. Bár az ezzel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak, intő jel lehet, hogy a jelenleg
Ebből téves lenne azt a következtetést levonni, hogy az oltások teljesen elvesztik hatékonyságukat, a megoldás inkább az lehet, hogy az idősebbek esetében valószínűbb, hogy be vannak oltva, de ők is a legfogékonyabbak is a betegségre. Az igen fertőző delta variáns terjedése is nagy mértékben hathat a mostani izraeli kitörésre.
Egyes vélemények szerint Izrael túl hamar hitte azt, hogy biztonságban nyithat. Ez a legújabb példa egy a hosszú sorban arról, hogy a közösségi átvitel könnyen fennmarad, ha korlátozások nélkül vagy kevés korlátozással ösztönzik a védtelen emberek keveredését.
Az indiai korlátozások enyhítésének tragikus következményei is azt mutatják, milyen pusztító lehet, ha a döntéshozatal félresiklik.
Túl laza a jelenlegi szabályozás
Az Our World in Data által létrehozott COVID-19 Szigorúsági Index a koronavírus megfékezésére vonatkozó politikák szigorúságának összetett mérőszáma a világ egyes országaiban. Idén augusztus 28-án Izrael korlátozási pontszáma 45,4 volt, ami jóval kevésbé szigorú, mint Új-Zélandé, ahol kitörések továbbra is csak korlátozott mértékben fordulnak elő (96,3), de összehasonlítható az Egyesült Királyságéval (44,0), amely naponta mintegy 30 ezer új esetet jelent. Összehasonlításképp hazánk mostani indexe 25-ös.
Izraelt továbbra is érdemes figyelni: az ország most vezeti be a harmadik, emlékeztető oltásokat, amelyek a kezdeti eredmények alapján igen ígéretesek.
Amennyiben valaki felveszi a harmadik adag vakcinát, tizenegyszer kisebb az esélye arra, hogy elkapja a betegséget, mint amekkora annak előtte volt.
Ez az adat ugyanakkor szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmányból származik.
Az emlékeztető oltások megítélése nem egységes: többen is felemelték szavukat azzal kapcsolatosan, hogy a fejlett országok osszák meg oltáskészletüket a fejlődőkkel. Szeptember elejéig az afrikai kontinensen élők mindössze 5,4 százaléka kapott legalább egy adagnyi oltást, miközben több országban már a harmadikat adják be. A WHO hiába kérte, hogy 2022-ig halasszák el az államok az emlékeztető oltások beadását, egyelőre úgy tűnik, ezt senki sem fogadja meg.
