Szükség lehet a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, a védettségi igazolvány alkalmazására – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Oroszi Beatrix járványszakértő.
A negyedik járványhullám a nyár végén elkezdődött, de ez máshogy néz ki, mint az előző két járványhullám, a legfontosabb eltérés az, hogy sokkal kevésbé meredek felfutást látunk – mondta Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója a Portfolio tudósítása szerint. Magyarországon az átoltottság 62,6 százalék a 12 éven felüliek arányában, a teljes népességben 59 százalék, és 11,4 százalék a harmadik oltást is beadatók aránya,
Spanyolország példája szerinte azt mutatja, amit mi is várunk az oltásoktól: az esetszámok meredeken emelkedhetnek ugyan, a halálozások száma ezt nem követi, ugyanakkor Magyarországon egyelőre nem látunk olyan emelkedést a hivatalos fertőzéses regisztrált adatok között, és nem nyílik úgy az olló egyelőre, mint például Spanyolországban.
Spanyolország, Dánia és az Egyesült Királyság példája azt mutatja, hogy a védőoltások hatására a halálos esetek száma a tizedére csökken, Magyarországon a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját, bár a fertőzéssel szemben egyre csökken a vakcinák hatásossága az oltás beadását követően, a súlyos lefolyás megelőzésére ez nem igaz: nagyon hatásosak a vakcinák hosszabb távon is, a harmadik oltást egyrészt a vakcinák időben csökkenő hatásossága indokolhatja, de az is lehet, hogy a harmadik oltás nem emlékeztető, hanem része az alapimmunizálásnak.
Jelenleg 1,1-1,25 lehet Magyarországon a járvány R-mutatója, ami laposabb járványgörbét jelent a második-harmadik hullámhoz képest – a csúcs után azonban nem biztos, hogy gyors lecsengés következik, több országban is van példa az ellenkezőjére.
Oroszi Beatrix szerint három forgatókönyvet érdemes megnézni:
- a „jó” forgatókönyvben 1,2-es az R-mutató, lapos lesz a járványgörbe és lassan elfogynak a fertőzésre fogékonyak.
- a „rossz” forgatókönyv szerint fennmaradnak az átoltottság szerinti földrajzi különbségek, csökken az idő múlásával az immunitás, további szezonális hatások érvényesülnek, az R-mutató tovább nő, és a kórházi kezelések, halálesetek száma nem tartható alacsonyan, elnyújtott plató várható – lezárásokra ebben a forgatókönyvben sem lesz szükségi.
- a „csúf” forgatókönyvben az egészségügyi ellátórendszer a pandémia közel 20 hónapja után kimerül, jelentős fogékony populációt ér még el a vírus, és kontrollálhatatlan új tényezők (új variáns, nagy influenzajárvány) jelentkeznek.
Ahol nem elég magas (80 százalék feletti) az átoltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, a védettségi igazolvány használatára lehet szükség a vírus felügyelet alatt tartása érdekében – mondta Oroszi Beatrix, és hozzátette: a koronavírus velünk marad, de a pandémia epidémiaként érhet véget.
