Ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság.
Az elmúlt években számos európai uniós tagállamban folytatódtak a jogállamisághoz kapcsolódó reformok a korábban már azonosított kihívások kezelésére, ugyanakkor egyes tagországokban továbbra aggályok vetődnek fel a jogállamiság helyzetének rendszerszintű romlásával összefüggésben – jelentette ki Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos Luxembourgban, az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatásakor.
Jourová közölte, az Európai Bizottság harmadik, országspecifikus ajánlásokat is tartalmazó jogállamisági jelentése a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozza.
A tagállamok számára szóló, konkrét ajánlások célja, hogy ösztönözzék a kormányokat a folyamatban lévő vagy tervezett reformok előmozdítására, és segítséget nyújtson a szükséges javítások azonosításához.
Didier Reynders igazságügyi biztos a jelentés részleteit ismertetve közölte: számos tagállamban továbbra is aggályok vetődnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. A problémás területek között a bíróságok tagjainak kinevezései és a bírósági elnöki pozíciók betöltése szerepel. Aggodalomra ad okot az ügyészségek függetlenségének és autonómiájának helyzete is, és hogy fegyelmi eljárások korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Kijelentette: a korrupció továbbra is komoly aggodalmat okoz,
egyes tagállamokban a korrupciós ügyekben folytatott nyomozások és büntetőeljárások hosszadalmasak, és hiányoznak az ítéletek, különösen a magas szinten elkövetett ügyek esetében.
A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatban a dokumentum megjegyezte: több tagállamban aggodalomra ad okot az állami hirdetések elosztása átláthatóságának hiánya, és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés szabályozása. Hangsúlyozták: biztosítékokra van szükség a közszolgálati média függetlenségének védelmére, valamint annak biztosítására, hogy a közfinanszírozás megfelelő legyen, és azt ne használják fel politikai nyomás gyakorlására.
A jelentés kiemelte továbbá: a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat. Néhány tagállamban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érintett felekkel folytatandó konzultációra, a civil társadalmi szervezetek pedig továbbra finanszírozási problémákkal, ellenséges narratívával és a működési területük korlátozásával szembesülnek.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között Magyarországgal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy
a korábbi jogállamisági jelentésekben megfogalmazott aggályok jelentős része megválaszolatlan maradt.
Véleményük szerint továbbra is aggodalomra ad okot az Országos Bírósági Hivatal elnöki hatáskörének szabályozása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztására vonatkozó szabályok, valamint a bírói kinevezések és előléptetések, az ügyek elosztása, továbbá a bírák és bírósági vezetők jutalmazása.
Az uniós bizottság úgy vélte, az igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hosszát tekintve. Szintén pozitívumként értékelték, hogy folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése.
A jelentés rámutatott, hogy Magyarország a 2020-2022-es korrupcióellenes stratégia keretében hozott legtöbb intézkedés végrehajtását elhalasztotta. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, valamint továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a lobbizás és a politikai párt- és kampányfinanszírozás átláthatósága terén. Aggályos, hogy a magas rangú tisztségviselőkkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálása során nem folytak megbízható nyomozások – írták.
Megjegyezték, hogy a kormány széles körben alkalmazza a rendkívüli jogrendből fakadó hatáskörét olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a koronavírus-járványhoz. Az uniós testület szerint a civil szervezetre továbbra is nyomás nehezedik Magyarországon, miközben a jelentős állami finanszírozásban részesülő és a kormányhoz közel álló emberek által irányított alapítványok működőképesek. Az Európai Bizottság végezetül aggodalmát fejezte ki közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségével kapcsolatban.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője közleményében azt írta: az uniós bizottság jogállamisági jelentése nyomán egyértelművé vált, hogy azonnali és érdemi lépésekre, valamint átfogó reformokra van szükség a magyar kormány részéről, ugyanis a kormány az elmúlt 12 év során olyan mértékben építette le és üresítette ki a jogállam kereteit, amelyek helyrehozására „szépségtapaszok és kézfogós-mosolygós” brüsszeli képek nem elegendőek.
„Itt az ideje a mosolydiplomácia helyett a valódi cselekvésnek” – fogalmazott a szocialista politikus, majd hozzátette: az elvárások egyértelműek: mielőbbi átfogó reformokra van szükség.
