Visszavett az alapkamat emelési üteméből a Magyar Nemzeti Bank a monetáris tanács keddi ülésén, de aztán kiderült, hogy az irányadó kamat emelésében nem lesz változás. Szó volt a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen, hogy meddig emelkedhetnek még a kamatszintek, milyen infláció várható májusban és milyen lépéseket sürget a jegybank a kormányzatnál a jövőre nézve.
A januári és februári 50-50, majd a márciusi és áprilisi 100-100 bázispontos emelés után ismét 50 bázisponttal emelte „csak” a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. Valamilyen lassításra számítani lehetett, elmúlt hetekben többször utalt már erre az MNB, sőt az is felvetődött, hogy megfelezik a kamatemelési sebességet.
A kamatdöntés utáni immár szokásos háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök vázolta a Magyar Nemzeti Bank által számbavett gazdasági folyamatokat és a várható jövőt is.
Makrogazdasági helyzetkép
Az alelnök emlékeztetett: áprilisban a szokásosnál lényegesen nagyobb drágulás történt, főleg az élelmiszerek árai miatt.
Várhatóan
májusban az inflációs ráta tovább emelkedik, 10,5 százalék is lehet
A magyar gazdaság növekedési képessége erős, 2022-ben is az élmezőnyben lehet e téren Európában, de az orosz-ukrán háború miatt a szokásosnál nagyobbak a kockázatok.
Monetáris politika
Az inflációs cél fenntartható elérése érdekében
- tovább kell emelni az alapkamatot, a következő hónapokban is 50 bázispontos léptékkel.
- Az irányadó egyhetes kamat emelése a korábbi ütemben folytatódik.
A szigorú monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt a jegybank szerint,
a második félévben, de később fog „találkozni” a két kamatszint.
Ez nem biztos, hogy a kamatemelési ciklus csúcsát fogja jelenteni, vagyis akár együtt is tovább emelkedhetnek majd.
Az újonnan kezdődő szakaszban a kulcs, hogy az inflációs cél fenntartható elérését biztosító optimális kamatszintet beállítsa a jegybank, de
ettől a szinttől még távol vagyunk
– közölte az MNB alelnöke.
Az egyhetes betéti kamat júniusban eléri már a 7 százalékos szintet, ehhez az alapkamat fokozatosan zárkózik fel a következő hónapokban.
A jegybank előretekintő üzenete nem változott: készek rugalmasan reagálni és addig folytatni a kamatemelést, amíg az szükséges (amíg az inflációs kilátások a jegybanki célon stabilizálódnak).
Nem tervezik, hogy nyáron „megálljanak” a kamatemeléssel, nem lényeges magyar szempontból, hogy egyes régiós országok jegybankjai felvetették ennek lehetőségét.
További kilátások
A második negyedévben is marad a gyors gazdasági növekedés, ami arra utal, hogy a gazdaság növekedési képessége változatlanul erős – értékelt Virág Barnabás.
A termelői árak a feldolgozóiparban és az élelmiszer-, ital és dohánytermékek szektorában a következő időszakban is jelentősen emelkedni fognak.
Az infláció mértékének felét-kétharmadát továbbra is az élelmiszerárak emelkedése fogja adni.
Az infláció elleni küzdelmet rövid távon nem lehet megnyerni, ez hosszú távú küzdelem – mutatott rá a jegybank.
Az elmúlt hónapokban több nyersanyag ára is csökkent, de a termelési költségek összességében még mindig emelkednek.
A kormány által múlt héten bejelentett költségvetési csomaggal kapcsolatban Virág Barnabás közölte: fontos üzenet volt, hogy 2022-re és 2023-ra is elkötelezett a kormány a költségvetési egyensúly fenntartásában – az MNB az elmúlt negyedévekben többször hangsúlyozta ennek szükségességét.
Kiadásoldali lépésekkel könnyebb lesz az infláció elleni harc is – szögezte le az alelnök, utalva a kormány által bejelentett megszorító intézkedésekre.
Hangsúlyozta, hogy egy versenyképességi „lábat” is fel kell építenie a kormánynak e két év alatt, hogy a gazdasági növekedés és a versenyképesség a következő években is fennmaradhasson.
Két számjegyű áremelkedés és infláció? Ár-bér spirál?
A következő hónapokban kiemelten figyeli az MNB a munkabérek emelkedésének folyamatát. Az ár-bér spirál megfogalmazást nem kedveli Virág Barnabás, mert az a 70-es évek folyamataihoz kapcsolódik, de most más a helyzet.
Jelenleg a gyors bérnövekedés a képzett munkaerőért való harc kapcsolódik össze egy döntően kínálati oldali inflációval. Emiatt a szigorítást folytatni kell és fel kell készülni arra, hogy nincs gyors győzelem – emelte ki. A másik szükséges lépés ilyenkor, hogy
a termelékenységet növelni kell, ez a következő évek kulcsa.
Ha van termelékenységnövekedés, akkor könnyebben ki lehet fizetni a növekvő béreket és akkor az árak sem emelkednek olyan gyorsan.
Előretekintés – 4 kiemelt tényezőt figyel a jegybank
Két külső:
A nagy jegybankok miként reagálnak a megváltozott inflációs közegre. Elkezdődött egy általános monetáris váltás a világban, ez minden feltörekvő országra hatással lesz, ránk is.
Kockázati környezet (háború, infláció).
Két belső:
EU-val fennálló kérdések rendezése.
Egyensúlyok helyreállítását célzó kormányzati döntések (múlt héten bejelentett adóemelések).
Mi kell a forint erősödéséhez?
E kérdésre Virág Barnabás úgy válaszolt, hogy az árfolyamokat és az árakat a mostani rendkívüli időszakban az is befolyásolja, hogy ki mennyire fél a háborútól. Minél közelebb van egy ország a háborúhoz, annál nagyobb a gazdaság működőképességét érintő félelem. Ezért fegyelmezettségre lesz szükség és egy,
a konzervatívabbnál is konzervatívabb monetáris politikára.
