Kambodzsai denevérektől vett mintában bukkantak a SARS-CoV-2 rokonára

Két denevértől vett mintában is az új koronavírussal nagy hasonlóságot mutató koronavírusokra bukkantak a kutatók.

A kambodzsai minták 2010-ből származnak, elemzésük arra mutat rá, hogy a koronavírussal rokon vírusok sokkal nagyobb területen lehetnek fellelhetők, mint azt korábban hittük. Egyúttal azt a hipotézist is erősítik, miszerint a SARS-CoV-2 denevérekből kerülhetett át az emberre.

A tudósok metagenomikai szekvenálással azonosították a koronavírussal csaknem megegyező vírusokat két, eredetileg 2010-ben mintavételezett Shamel-patkósdenevérben a MedicalXpress cikke szerint. Az eredmény arra utal, hogy a SARS-CoV-2-vel rokon vírusok valószínűleg több patkósdenevér-fajon keresztül terjednek.

A Nature-ben megjelentett tanulmány szerző szerint a SARS-CoV és a SARS-CoV-2 vonalak földrajzi elterjedésének vizsgálatából

hiányoznak a délkelet-ázsiai minták,

legalábbis a Mianmart, Laoszt, Thaiföldet, Kambodzsát és Vietnamot, valamint Kína Jünnan és Kuanghszi tartományait magában foglaló régióból.

A denevérek mellett a tobzoskák, valamint az ebben a régióban található egyes macska-, cibet- és menyétfajok is igen fogékonyak a SARS-CoV-2 fertőzésre, és közvetítők lehetnek az emberre való átvitel szempontjából. 2020-ban a SARS-CoV-2 alvonalába tartozó vírusokat, amelyek közül az egyik a receptorok kötődoménjében erős hasonlóságot mutat a SARS-CoV-2-vel, mutattak ki Délkelet-Kínában csempészektől lefoglalta tobzoskákban. Bár nem lehet tudni, hogy ezek az állatok hol fertőződtek meg, fontos megjegyezni, hogy az érintett tobzoskafaj természetes földrajzi elterjedési területe szintén Délkelet-Ázsia és nem Kína.

„Délkelet-Ázsiában nagy a vadon élő állatok sokfélesége és kiterjedt vadon élő állatok kereskedelme, amely az embereket közvetlen kapcsolatba hozza a SARS-szerű koronavírusok vadon élő gazdáival. A régióban drámai földhasználati változások zajlanak az infrastruktúra fejlesztése, a városfejlesztés és a mezőgazdasági terjeszkedés miatt, amelyek növelhetik a denevérek, más vadon élő állatok, háziállatok és emberek közötti kapcsolatokat.

A denevérek és más kulcsfontosságú vadon élő állatok folyamatos és kiterjesztett felügyelete Délkelet-Ázsiában a jövőbeni világjárványra való felkészültség és megelőzés alapvető eleme” – mondja Lucy Keatts, a Wildlife Conservation Society (WCS) egészségügyi programjának munkatársa és a tanulmány társszerzője.

 

Nyitókép: Kiskunsági Nemzeti Parki Igazgatóság
Forrás: Infostart.hu