Egyelőre nem lehet megmondani, meddig hatásos egy mRNS-alapú koronavírus-elleni vakcina, de azt sem, hogy a többi oltás meddig véd a vírus ellen – egyebek mellett erről is beszélt az InfoRádióban a módszert szabadalmaztató Karikó Katalin.
Karikó Katalin a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájának technológiájáról az InfoRádiónak elmondta: annak alapja egy olyan messenger RNS (mRNS, vagyis hírvivő RNS), ami az ellenanyagot kódolja. Ezt passzív immunitásra használják, és az RNS bevitelét követően kialakulhat a védelem. Ez nem ugyanaz, mint az aktív immunizálás, amikor a szervezetnek reagálnia kell a vakcinálás után.
Bár a laikusok a koronavírus elleni oltásnál ismerkedtek meg e technológiával, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora közölte: messenger RNS-t – módosítás nélkül – már 20 éve próbálnak vakcinálásra használni.
„Fertőző betegségnél is használták már, és valójában a módosított RNS-sel, ami a mi szabadalmunk alapján készül, is készült még a koronavírus előtt is vakcina, amelyet embereken kipróbáltak. Nem ez a koronavírus elleni vakcina volt az első mRNS tehát, amelyik nukleozid-módosított lipidbe burkolt volt: 2008-ban a Moderna madárinfluenza ellen vakcinált embereket Németországban” – fejtette ki Karikó Katalin, aki hétfőn előadást tartott az MTA online közgyűlésén.
Arra a kérdésre, hogy mi az mRNS-vakcina előnye a gyengített vírust tartalmazó oltáshoz képest, a biológus azt mondta:
gyorsabban el lehet készíteni, mert a gyengített vírusok vakcinálásához először fizikailag kézben kell tartani a vírust magát, ezeknél viszont nincs szükség erre.
A mostani járványnál viszont csak az információt kapták meg a molekuláris technológiával foglalkozó kutatók, abból napok alatt szintetizálták a DNS-t, amiről pedig néhány óra elkészítették az RNS-t. Magát a vírust vagy annak darabjait nem is kellett megkapniuk.
„A legyengített vírusoknál sokszor évekig tartott az, hogy a – valamilyen betegből izolált – vírust egyik sejtenyészetből a másikba tették, és várták azt, hogy majd olyan mutáció következik be, ami a virulenciáját lecsökkenti. Amellett, hogy ez több esetben is évekig tartott, mindig megvolt a veszély, hogy revertál véletlen valamelyik vírus, és újra virulens lesz, míg a mi technológiánk esetében erről szó sincs” – fejtette ki.
Legyengített vírus esetén valamilyen sejtkultúrát kell fönntartani és abba belevinni a vírust, így különböző anyagok jelen vannak. Ezzel szemben az RNS-nél minden szintetikus, egy csőben elkészül az összetevőkből az mRNS, tehát nincs benne semmiféle idegen sejt: se baktérium, se emlőssejt, se antibiotikum, se tojásból származó anyag – tehát
semmilyen ismeretlen anyag nincs jelen az mRNS-vakcinában
– hangsúlyozta.
Hogy az mRNS-alapú vakcina meddig nyújt védelmet, arra Karikó Katalin azt mondta: abból lehet kiindulni, hogy az emberek, akiknek beadták az oltást, megfertőződnek-e. Mint kiemelte, a klinikai teszteken a vakcinálás egy évvel ezelőtt kezdődött és novemberben fejeződött be. Innen számolják, hogy körülbelül jelenleg hét hónap a védettség, de majd ha eltelik még egy hónap, akkor azt lehet mondani, hogy nyolc hónap. Vagyis most még nem lehet tudni, hogy meddig véd – tette hozzá.
A kutató szerint az természetes, ha az ellenanyag eltűnik a szervezetből, a csecsemőkorban beadott vakcinákból sem kering bennünk nagyon magas szintű ellenanyag, de az emlékező sejteknek ott kell lenniük. Ez is nagyon fontos, hiszen az mRNS-vakcina bevitele során nemcsak ellenanyag képződik (amely a vérben cirkulálva felismeri a vírust, hozzákötődik és megakadályozza sejtbe jutását), hanem a sejtes immunitás is létrejön. Ha ugyanis a vírus valamilyen mutáció folytán mégis képes az antitesteket kikerülve megfertőzni a sejtet, akkor az ellenanyag már nem segít, ám ez a sejtes immunitás életbe lép és semlegesíti a vírussal fertőzött sejtet, vagyis ez egy további védettséget ad.
Meddig fejleszthető tovább az mRNS-technológia?
A kutatások ígéretei szerint számos betegségben használható lesz, így például szívelégtelenségben megmenthet olyan sejteket, amelyek egyébként pusztulásra lennének ítélve (mert a véredények számát növeli), és hasonló módszerre például a cukorbetegek sebgyógyulását is segítheti.
Állatkísérletek biztató eredményei szerint sok autoimmun betegségben is segítséget nyújthat majd, például a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis esetén is, azáltal, hogy kialakítja a szervezet toleranciáját. Itt további fejlesztések szükségesek, hiszen ezek még csak állatkísérletek voltak, még körülbelül két évre van szükség Karikó Katalin szerint, hogy humán kipróbálásra is alkalmasak legyenek ezek a szerek.
További lehetséges használati mód a rákbetegségek kezelése. Ilyenkor a sejtes immunitásra lehet csak építeni, ami egészen másként működik, mint az antitestes.
„A Modernának és a BioNTechnek is olyan mRNS-technológiája van jelenleg, amely személyre szabott, vagyis a vakcina konkrétan egy beteg számára készül, úgy, hogy a beteg tumorját veszik alapul. Ez azonban még nem elég hatékony, mert egy ilyen betegségnél sok-sok sejtmutáció van jelen, és bár egy párat az mRNS-ekkel el tudnak pusztítani, itt még további, hatékonyságnövelő vizsgálatokra van szükség” – magyarázta Karikó Katalin.
A szakember kifejtette: az mRNS-t bárhová célzottan be lehet vinni a szervezetben akár úgy is, hogy a bőr alá beinjektálják és a keringésbe kerül a kódolt fehérje. A nagy kihívás az úgynevezett intracelluláris technológia, amikor el kell jutni a meghatározott sejtekbe, ahol az adott fehérjének adott terápiás célja van.
„Ezek a legfontosabb fejlesztések a jövőben, mert azt már tudjuk, hogy miként kell mRNS-csinálni, hogyan kell úgy létrehozni, hogy sok fehérje képződjön róla, de azt még nem tudjuk, hogy miként kell azt elérni, hogy csak bizonyos sejtekbe menjen be, másokba pedig ne”. Ez még további vizsgálatokat igényel, de állatkísérletekből már vannak biztató adataik.
A számos további érdekes témát érintő beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják az InfoRádió Szigma, a holnap világa című magazinműsorában kedden este hét órától.
Kapcsolódó hang
