Kína vehemensen tagadja a Wall Street Journal arra vonatkozó értesülését, hogy a Vuhani Virológiai Intézet több kutatója is megbetegedett volna nem sokkal azelőtt, hogy az első koronavírusos tüneteket produkáló beteget diagnosztizálták az országban 2019. december 8-án.
Teljesen valótlannak nevezte Csao Licsian külügyi szóvivő a Wall Street Journal (WSJ) azon értesülését, miszerint a Vuhani Virológiai Intézet három kutatója is megbetegedett volna 2019 őszén. A korábban nyilvánosságra nem hozott amerikai értesüléseken alapuló közlés szerint a három tudós olyan tüneteket produkált, amelyek szezonális megfázásra és az új koronavírusra egyaránt jellemzőek lehetnek, írja a The Guardian.
„Az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan életben tartja a laborból kiszökött vírus teóriáját… Érdekli őket vajon a nyomon követhetőség, vagy csak el akarják terelni valamiről a figyelmet?” – fogalmazott Licsian.
Egy labormunkatárs sem volt beteg
A WSJ cikke nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy a WHO szakértői ismét összegyűltek volna annak érdekében, hogy meghatározzák a vírus eredetével kapcsolatos kutatások új irányvonalát. A CNN mindentől függetlenül hétfőn a hírszerzésről szerzett információkra támaszkodva arról számolt be, hogy a hírszerző közösség még mindig nem tudja, hogy a kutatók valójában mitől voltak betegek.
Si Csengli, a virológiai intézet frissen felbukkant betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője korábban arról számolt be, hogy
az intézet egy munkatársának vérében sem találtak antitesteket,
a koronavírussal foglakozó kutatócsoportban pedig nem voltak személycserék az elmúlt időszakban.
Darázsfészek az eredet kérdése
A WHO koronavírus eredetét kutató nemzetközi szakértőcsoportja februárban arról számolt be, hogy nagyon valószínűtlennek tartják azt, hogy a vírus laborból szökött volna ki. Peter Ben Embarek, a WHO-misszió vezetője akkor azt mondta, hogy a koronavírus eredetének azonosítására irányuló munka a denevérekben lévő természetes előfordulásra utal, de nem tartja valószínűnek, hogy Vuhanból indult volna útjára a vírus. A WHO vezetője Tedrosz Gebrejeszusz ugyanakkor azt követően, hogy 14 ország, közte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a WHO-jelentés tartalmával kapcsolatosan, arról nyilatkozott,
Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője hétfőn arról beszélt, most döntenek a következő lépésekről: az állattenyésztés és a labor irányába is lehetséges a további vizsgálódás. Az Egyesült Államokban és a Biden-adminisztráció ugyanakkor egy szóvivő tájékoztatása szerint súlyos kérdéseket akar feltenni a vírus eredetéről, politika- és befolyásmentes eredményekre vár.
Megy az adok-kapok
A laborból kiszökött vírus teóriája már tavaly felmerült: miközben Kína igyekezett megakadályozni a vírus terjedését, pletykák született – a konzervatív Washington Times-ban arról is írtak, hogy Kína biológiai hadviselési politikájának részeként egy laborban születhetett meg az új koronavírus.
Tudományos kérdés helyett diplomáciai vitává vált az, honnan származik a vírus,
hamarosan már úgy emlegette a laborteóriát Tom Cotton republikánus szenátor, hogy semmilyen bizonyítéka nem volt arra.
2020 márciusában ugyanakkor Licsian írta azt Twitterén, hogy a koronavírus amerikai betegség is lehet, amelyet az amerikai katonák hurcolhattak be Kínába egy néhány hónappal korábbi látogatás alkalmával. Ő sem támasztotta alá semmivel a teóriát. Nem sokkal ezek után kezdtek Amerika szövetségesei szorgalmazni egy teljesen független vizsgálatot a koronavírus eredetére vonatkozóan.
De nem csak a politika tartja a felszínen a máig nem tisztázott kérdést. Május közepén 18 neves tudós írt közös publikációt a mérvadó Science tudományos folyóiratban arról, hogy vegyék komolyan a laboratóriumból kiszabadult vírus elméletét.
