Kitört a Föld leghatalmasabb vulkánja, a Mauna Loa

Bár a Mauna Loa valóban a Föld leghatalmasabb tűzhányója, az óceántalapzattól közel tízezer méter magasra emelkedik, amiből 4168 méter a tengerszint feletti magasság. Térfogata meghaladja a 75 ezer köbkilométert, ám ez nem jelenti azt, hogy itt történnek a leghatalmasabb kitörések. Ez az elképesztő nagyságú vulkán mintegy hétszázezer év alatt épült fel – olvasható Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár Infostartnak küldött beszámolójában.

A Mauna Loa a Föld egyik legaktívabb vulkánja, kitörései szinte minden alkalommal lávaöntéssel járnak. Elsősorban az jelenti a veszélyt, hogy a vulkán meredek oldalán a lávafolyások gyorsan haladnak, és akár néhány óra alatt elérhetik a sziget partvidékét, a sűrűbb településeket.

Az 1984 tavaszán történt kitörés előtt jóval gyakoribbak voltak a vulkánkitörések, az elmúlt csaknem negyven év szünet tehát szokatlanul hosszú a tűzhányó életében. Mondhatni, már nagyon aktuális volt, és az elmúlt hetekben ennek jeleit már észlelték a helyi vulkanológusok. Október elején már beszámoltunk arról, hogy emelték a készültségi fokozatot, mert a napi földrengések száma 40–50-re emelkedett, ami tízszerese volt a megszokottnak. Ezzel együtt néhány centiméterrel emelkedett a vulkán felszíne, ami a magma felnyomulását jelezte.

Végül helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt, magyar idő szerint hétfő délelőtt repedt fel a vulkán teteje, a Moku‘āweoweo kaldera belseje. Az égbolt vörösre színeződött, a vulkáni gázokat is érezni lehetett a partvidéken is:

Egyelőre még nincs veszély, a kitörés egyelőre nem fenyegeti a vulkánhegy lábánál élőket és a légi forgalomra sem jelent veszélyt. Egy hosszú repedés nyílt fel a kaldera belsejében, ahol a bazaltos magma lávafüggönyként csap fel. Az izzó láva a 180 méter mély kaldera belsejében terül szét, és egyre nagyobb területet önt el. Az intenzív kezdeti lávaöntés jellemző a Mauna Loa kitöréseire, a kérdés, hogy meddig marad a láva a mély kalderában.

ezért erre már most fel kell készülni – írta Harangi Szabolcs.

Az állam turisztikai hatóságának közösségi oldalán az olvasható, hogy a fokozott vulkáni tevékenység nem fenyegeti a hegy lejtőjén tartózkodókat, és a légi forgalomra sem jelent veszélyt.

Az amerikai meteorológiai szolgálat Honoluluban működő irodája közölte: egyelőre arra számítanak, hogy kevesebb mint egy centiméter hamu boríthatja be a sziget egyes részeit. Azt javasolták a légzőszervi megbetegedésben szenvedőknek, hogy maradjanak zárt helyen, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy a vulkáni hamu kárt tehet a növényzetben, veszélyes az állatokra, és károsíthatja az elektronikai berendezéseket és járműveket – tudósított az MTI.

A vulkán lávája 1859-ben az északnyugati lejtőn folyt le, és elérte a mintegy negyven kilométerre lévő óceánpartot. Huszonkét évvel később a láva északkeleti irányt vetett, és átlépte a sziget fővárosának Hilonak mai határát. Ez megismétlődött 1942-ben, négy hónappal a Pearl Harbort ért japán támadás után. A háborúba lépést követően vörösre színeződött esti égbolt még inkább növelte a félelmet: attól tartottak, hogy egy újabb japán légitámadás indult. A kitörésről nem volt szabad szólni, nehogy a japánok kihasználják ezt az eseményt is egy légitámadásra, de a láva csak egyre jött és közelítette Hilo városát. Végül a katonai vezetés úgy döntött, beveti a légierőt, és a vulkanológusokkal történt egyeztetés után bombázni kezdte a lávafolyamot. A cél az volt, hogy a lávát szállító csatornákat felnyissák, és gyorsabb hűlésre késztessék a kőzetolvadékot. A láva végül nem sokkal azelőtt állt le, hogy a víztartályokat elérte volna. Az elmúlt évszázad legnagyobb Mauna Loa kitörése 1950-ben volt. Ekkor a délnyugati lejtőn zúdult le a lávafolyam, ami három óra alatt érte el a 24 kilométer távolságban lévő óceánpartot.

Harangi Szabolcs emlékleztet: a jelenlegi kitörés esetében a magma szerencsére nem a vulkán oldalát repesztette fel, így arra is van esély, hogy a láva a kalderában marad. Azonban az előbb részletezett korábbi kitörési események figyelmeztetnek: habár ez nem egy globális kihatású vulkáni kitörés, előfordulhat, hogy a 2018-as (Puna, Kilauea, Hawaii) és 2021-es (La Palma, Kanári-szigetek) kitörések után ismét településeket veszélyeztethet, házakat rombolhat le.

Kapcsolódó hang