Az egészségügyi ellátás védelmi rendszerré vált a koronavírus-járvány alatt, amit figyelembe kell venni a jövő tervezésekor, ezt szem előtt tartva kell meghatározni az aktív, a krónikus és az ápolási feladatokra kijelölt ágyak számát – nyilatkozta Ficzere Andrea a Világgazdaságnak.
A Magyar Kórházszövetség elnöke a cikkben elmondta, hogy a koronavírus-járványt megelőző időszakban az egész világon az a trend uralkodott, hogy csökkentsék az aktív kórházi ágyak számát és arra törekedjenek, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek az intézményekben.
Valóban
a megelőzésre és az utógondozásra kell a hangsúlyt helyezni, de erősíteni kell az alapellátást és a szakellátást is
– tette hozzá.
A szövetség elnöke azt mondta, régóta hangoztatják a telemedicina fontosságát és finanszírozott beépítését a betegellátásba. „Ugyanakkor ha a járvány kitörésekor nem lett volna annyi aktív ellátást nyújtó kórház, mint amennyi a rendelkezésünkre állt, bajban lettünk volna a nagyszámú covidos beteg és az egyéb bajokkal küzdők párhuzamos ellátásakor” – mutatott rá.
Ficzere Andrea elmondta, az a forrásmennyiség, amelyet korábban a kórházak teljesítményéhez illesztettek – vagyis a teljesítményfinanszírozás -, a járvány idején megszűnt, ugyanakkor az átlagfinanszírozás bevezetése erős védelmet nyújtott az intézményeknek. A fekvőbeteg-ellátók minden energiájukat és figyelmüket a betegellátásra tudták fordítani, nem kötötte a kezüket az intézmény aktuális gazdasági helyzete. Sem financiálisan, sem felszerelésben nem szenvedtek hiányt – tette hozzá.
Ugyanakkor úgy fogalmazott, „a rossz hír, hogy immár
évek óta folyamatosan szakemberhiánnyal küzdünk és sajnos úgy tűnik, rövid távon nem lesz megoldva a kérdés.
A szakdolgozók hiánya már a járvány előtt is gondot okozott, és ez most sincs másképp”.