Többször is átléphetett állatról emberre a koronavírus a pandémia korai szakaszában Kínában és máshol megfertőződött emberektől vett minták szekvenálásának eredményei szerint.
Ha a felismerés bizonyítást nyer, az erősítheti azt a hipotézist, miszerint a járvány eredete több vuhani piachoz is köthető, ez pedig gyengíti a laborból kiszökött vírus teóriáját. Ehhez ugyanakkor szakértői megerősítés is szükséges az adatok verifikálásán túl a Nature cikke szerint.
A legkorábban, 2019 végén és 2020 elején levett minták génszekvenálásának eredménye alapján két származási vonal írható le, melyeket A és B jellel különböztetnek meg egymástól. A B terjedt el globálisan, ez a vonal a vuhani Huanan vizes piac vadon élő állatokat is árusító részlegéhez köthető. Az A vonalba már vuhani piacokat látogató emberek mintái kerültek. A kérdés az, mi ennek a két vonalnak a kapcsolata. Ha az egyikből alakult ki a másik, az azt jelentheti, hogy a vírus csak egyszer lépett át állatról emberre. Ha azonban ez nem így van, akkor az eltérő eredetek eltérő zoonotikus lépésekből következnek.
Megsemmisítheti a laborelméletet
Ha az utóbbi teória bizonyul igaznak, az véget vethet a laborelméletnek Robert Garry, a Tulane Egyetem virológusa szerint. Más szakemberek szerint ugyanakkor szükséges még vizsgálódni, főleg azért, mert a járvány legkorábbi szakaszából kevés adat áll rendelkezésre.
„Ez egy nagyon jelentős tanulmány.
Ha ki tudjuk mutatni, hogy az A és a B két különálló vonal, és két átlépés történt, az szinte teljesen kizárja azt az elképzelést, hogy a vírus egy laboratóriumból származna”
– vélekedik Garry. Az eredmények összhangban vannak azzal a feltételezéssel, hogy a koronavírus legalább kétszer lépett át az emberi populációra – mondja David Robertson, a Glasgow-i Egyetem virológusa.
Az A és a B vonalat két kulcsfontosságú nukleotidkülönbség határozza meg. A legkorábbi genomok némelyike azonban e különbségek kombinációjával rendelkezik. A kutatók korábban úgy gondolták, hogy ezek a genomok a két vonal közötti evolúciós szakaszban lévő vírusokéi lehetnek, amelyek összekötik a két vonalat.
Számítógépes hiba történhetett
Az új elemzés mögött álló kutatók azonban részletesen megvizsgálták őket, és észrevettek néhány problémát. A GISAID nevű online genomtárban található 1716, még 2020 február 28. előtt gyűjtött SARS-CoV-2 genomot vizsgálva 38 „köztes” genomot azonosítottak, melyek vizsgálata során kiderült, hogy sok tartalmaz mutációt a genom más szakaszain is. A mutációkat egyértelműen tudták az A vagy a B vonalhoz kötni, ami azt erősítette, hogy a két vonal eltérő lehet, nem pedig egy köztes pontról származhat: ennek a feltételezésnek a kialakulásához egy számítógépes hiba vezethetett, ami nem ritka.
A szoftver néha hibás szekvenciákkal tölti ki a nyers adatokban lévő hézagokat, és a vírusminták szennyeződhetnek
– mondja Richard Neher, a svájci Bázeli Egyetem számítógépes biológusa. – Az ilyen malőrök nem meglepők, különösen a világjárvány elején, amikor még nem voltak egységes protokollok és az emberek igyekeztek olyan gyorsan adatokat generálni, amilyen gyorsan csak tudtak.”
A Nature által megkeresett, a szekvenciákat készítő kutatók ugyanakkor azt mondják, nem valószínű, hogy ilyen hibát követtek volna el, a tanulmány szerzői azonban azt állítják, ha néhány genomot helyesen szekvenáltak is, ugyanezen genomok más részei, illetve a helyszínek, ahonnan a mintákat gyűjtötték, akkor is egyértelműen arra utalnak, hogy csak az egyik vagy a másik vonalhoz tartoznak. Ennek bizonyítására azonban a szekvenálásokhoz tartozó nyers adatok megerősítése szükséges.
A SARS is kétszer lépett át emberre
Ha az A és a B vonal valóban eltér egymástól, az azt jelenheti, hogy több vuhani piacon is történt átlépés, tehát legalább két különböző helyszínen fertőzött meg embereket egy vagy akár több állat. Egy júniusi tanulmány már megállapította, hogy koronavírusra fogékony élő állatokat, például mosómedvekutyákat és nyérceket árusítottak Vuhan számos piacán. A súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) okozó vírusról szóló korábbi tanulmányok már arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg többször lépett át állatokról emberekre.
Ha a mostani kutatás hipotézisei beigazolódnak, az a laborelmélet szempontjából azt jelentené, hogy annak a forgatókönyvnek, mely szerint egy kutató véletlenül megfertőződött a laboratóriumban, majd a vírust a lakosság körében elterjesztette, kétszer kellett volna megtörténnie – mondja Garry. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy
Az új elemzés mögött álló csapat további bizonyítékok gyűjtése érdekében most számítógépes szimulációkat tervez lefuttatni, hogy tesztelje, mennyire illeszkedik a többszörös átterjedés az ismert koronavírus-genomok sokféleségéhez.
