Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok! A szegény legénynek utat mutassatok! – Na, ezt úgy, ahogy van, szép lassan elfelejthetjük. A fényszennyezés miatt egyre kevesebb objektumot látunk az éjszakai égbolton. Brutális a változás, amiért csak magunkat okolhatjuk.
Búcsút inthetünk a félábú vadásznak
A nyugati csillagászok által Orion néven ismert csillagkép már régóta vonzza a tekintetünket az éjszakai égbolton. Egyes Ki’che’ maják kozmikus tűzhelynek tekintik. A dél-afrikai khoisan népek számára egy íjász, aki zebrákkal és oroszlánnal áll szemben. Eközben a dél-amerikai karib népek egy féllábú vadászt látnak, akit Epietembónak hívnak. De a jövő generációi talán elgondolkodnak majd azon, hogy miért is volt ez a nagy felhajtás. Egy új tanulmány szerint, amely civil tudósok jelentéseit elemzi, a globális fényszennyezés a világ számos részén elnyomja az Oriont és más csillagképeket, és ez évről évre egyre rosszabb – írja a Science.
A legtöbb regionális vagy globális mérés olyan műholdas műszerekre támaszkodik, mint a látható infravörös képalkotó radiométer (VIIRS), amely nappali és éjszakai felvételeket készít a Föld felszínéről. A VIIRS segítségével 2017-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a világ fényszennyezése évente mintegy 2 százalékkal növekszik. A műszer azonban vak a kék hullámhosszú fényre, amelyet az egyre elterjedtebb LED-es lámpatestek bocsátanak ki. Emellett az égen lévő szemével többnyire az egyenesen az űrbe távozó fényt látja, nem pedig a légkörben szétszóródó fényt. Ennek eredményeképpen sok kutató úgy vélte, a 2 százalékos érték alulbecsüli a valós változást.
A pontosabb számításhoz Christopher Kyba, a GFZ Német Földtudományi Kutatóközpont fizikusa egy olyan trükkhöz fordult, amely régebbi, mint a legrégebbi könyv: a csillagvizsgálathoz. Összefogott a Globe at Night nevű polgári tudományos projekttel, amelyet a Nemzeti Optikai-Infravörös Csillagászati Kutató Laboratórium vezet. A Globe at Night több mint egy évtizede kéri a résztvevőket világszerte, hogy írják le azokat a csillagokat és csillagképeket, amelyeket szabad szemmel látnak. Ezek a mérések rögzítik a leghalványabb csillagokat, amelyek egy adott éjszaka helyről helyre láthatóak.
Kyba és munkatársai a Globe at Night önkéntesei által 2011 és 2022 között gyűjtött 51 351 megfigyelést elemeztek, és összevetették azokat az ugyanezen időszak fényszennyezéséről szóló műholdas térképekkel. Az eredmények rávilágítottak, hogy a világ különböző részein az idők során milyen mértékben homályosította el az éjszakai égboltot a mesterséges fény. Barentine szerint ez egy okos megközelítés. „Egy kutatócsoport korlátlan pénzügyi kerettel sem tudott volna annyi érzékelőt kihelyezni a világba, hogy ezzel egyenértékű eredményt kapjon” – állapította meg.
Európában és Észak-Amerikában, ahol a legtöbb részt vevő civil tudós él, az égboltfény évente 6,5, illetve 10,4 százalékkal nőtt – jelentették a kutatók a Science című folyóiratban megjelent beszámolójukban. A fejlődő országokban a polgári tudományok adatpontjai jelenleg túl ritkák ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni. A korábbi műholdas mérések alapján azonban a kutatócsoport azt gyanítja, hogy az égboltfényesség ezeken a helyeken még nagyobb mértékben növekszik.
„Ez elég sokkoló. Még rosszabb, mint amire számítottam” – mondta Kyba. Ha a tendencia folytatódik, akkor a ma fényszennyezett területen született gyerekek (akik most körülbelül 250 csillagot látnak), 18-ik születésnapjukon, amikorra megnégyszereződne az égi fényesség, már csak 100 csillagot számlálhatnának meg.
Halálba csalhatja a vonuló énekesmadarakat
Eva Knop, a Zürichi Egyetem ökológusa szerint az eredmények tovább erősítik az egyre növekvő aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges fény hogyan károsítja az élővilágot. Korábbi kutatások szerint már a több száz kilométerre lévő városokból érkező halvány égi fény is halálba csalhatja a vonuló énekesmadarakat, megzavarhatja a ragadozó-zsákmány kölcsönhatásokat, az állati hormonokat és más biológiai folyamatok egész sorát.
Ashley Wilson, a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség biológusa szerint az új eredmények segíthetik a természetvédelmi erőfeszítéseket, ha a fényszennyezés problémáját a látható csillagok számának viszonyítási alapján fogalmazzák meg. „Ez megváltoztatja a kezelési stratégiáinkat és a védett területek szomszédos közösségeivel való kapcsolatainkat” – jelentette ki.
Az eredmények arra is utalnak, hogy a meglévő sötét égbolt-rendeletek nem sokat értek el, mert a fényszennyezéssel kapcsolatos figyelmeztetések ellenére a közösségek továbbra is mesterséges világítást építettek ki. Az olcsó világítás és a sötétségtől való félelem együtt arrafelé hat, hogy az emberek ne a sötétség megőrzését válasszák – tette hozzá Barentine.
Jobb adatok – több Globe at Night felhasználó vagy egy fényszennyezést figyelő műhold formájában – felhívhatnák a figyelmet a problémára, és segíthetnének meghatározni, hogy a sötét égbolt megőrzésére irányuló erőfeszítések – például a lefelé világító utcai lámpák utólagos felszerelése, vagy a késői fénykorlátozásra vonatkozó rendeletek – működnek-e, mondja Barentine. A kutatók azt remélik, hogy végül a csillagok elvesztése olyan kellemetlen élménnyé válik, amely ellen heves világméretű ellenállás ébred.
Fotó: Pixabay
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
