A BA.2 jelenlegi tudásunk szerint nem ad okot aggodalomra, de egyre több esetnél mutatják ki.
Már minimum negyven országban megjelent a BA.2, a legtöbb esetet Dániában és Nagy-Britanniában okozza. A dán esetek fele már az omikron alvariánsához köthető helyi adatok szerint. Összességében több mint nyolcezer esetben sikerült kimutatni november óta ezt az alvariánst, melynek eredete ismeretlen.
Fülöp-szigeteki mintában jelent meg első alkalommal, de azóta Európától Dél-Ázsiáig a világ minden táján rábukkantak már az ABC News cikke szerint.
Arra nincsen bizonyíték, hogy a korábbi változatnál rosszabb kimenetelű megbetegedést okoz, illetve a fertőzőség és a vakcinák hatásának kikerülése tekintetében sem tűnik veszélyesebbnek a BA.2, mint az omikron, viszont mivel egyre nagyobb esetszámban jelenik meg, az egészségügyi szervezetek, köztük a WHO arra kérik a kutatókat, hogy szenteljenek kiemelt figyelmet tanulmányozásának.
„A vírusok természetéből adódik, hogy fejlődnek és mutálódnak, így várható, hogy a világjárvány előrehaladtával új változatok jelennek meg.
Egyelőre nincs elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy a BA.2 súlyosabb megbetegedést okozna, mint az omikron BA.1,
de az adatok most még korlátozottak” – mondta Meera Chand, az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének koronavírusért felelős igazgatója.
Az sem meglepő, hogy egy variánsnak alvariánsai alakulnak ki: ez a deltával is így volt, azonban ott mindet delta néven tartották számon. A BA.2 a nagy számú eset révén kaphatott saját nevet.
A változatot lopakodó variánsként is emlegetik: ennek oka az, hogy az omikront relatíve egyszerűen azonosítani lehet egy genetikai jellemzője révén, a BA.2-ben azonban nincsen meg ez a jellemző. A genetikai szekvenálás ugyanakkor képes felismerésére, és a lopakodó üzemmód nem jelenti azt, hogy az antigén- vagy PCR-tesztek ne mutatnák ki az általa történő megfertőződést. Csak
de az is lehetséges.
A kiemelt figyelem mellett a szakemberek azt mondják, nincs okunk komoly aggodalomra a BA.2 miatt.
„A BA.2 fontos közegészségügyi szempontból, de jelenleg nem változtatja meg alapvetően azt, ahogyan gondolkodunk az omikronnak a lakosságra gyakorolt hatásáról. Még sok munkát kell elvégeznünk az okozott megbetegedés súlyossága, az áttöréses fertőzések és a védőoltás-kikerülési hatás megértéséhez, mielőtt bármilyen kijelentést tehetnénk a klinikai relevanciáról. Fontos megérteni, hogy az omikron családban van egy olyan alvonal, amely potenciálisan jobban átvihető is lehet, ez nem feltétlenül ad okot pánikra” – tette hozzá John Brownstein, a Harvard Egyetem bostoni gyermekkórházának innovációs vezetője.
