A német kormány nem akarta Vlagyimir Putyint szükségtelenül provokálni. A többi között ezekkel a szavakkal magyarázta Annalena Baerbock a Bundestagban, hogy a Scholz-kabinet a hazai és külföldi bírálatok szerint meglehetős késedelemmel döntött nehézfegyverek szállításáról Ukrajnának Közben egyre több a bírálat hangzik el azzal kapcsolatban, hogy a német ajánlati listán meglehetősen elavult fegyverek szerepelnek.
Christine Lambrecht védelmi miniszter a hét elején jelentette be, hogy a kormány engedélyt adott a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann konszernnek 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos jármű eladásához.
A döntést sokáig nem csupán az hátráltatta, hogy a legnagyobb kormánypártban, a Német Szociáldemokrata Pártban sokan ellenezték Ukrajna támogatását nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert kevéssé használják már.
Ugyanakkor ismertté vált az is, hogy egy másik fegyvergyártó, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. A vállalat a többi között engedélyt kért 88 Leopard-1 típusú harckocsi szállítására az ukrán hadseregnek.
Baerbock a parlamentben tartott vita során elismerte, hogy a fegyverszállítással kapcsolatos döntés későn született meg.
Azt állította ugyanakkor, hogy arról már hetekkel korábban egyeztettek a NATO-szövetségesekkel, erről azonban a nyilvánosság előtt semmit nem kommunikáltak.
Szavai szerint ennek az volt az oka, hogy
nem kívánták veszélyeztetni a szállításokat, és nem akarták Vlagyimir Putyin orosz államfőt szükségtelenül provokálni.
A német külügyminiszter szerint a Kreml vezetője számára többé nem létezik a nemzetközi jog. Putyin egyedül dönt arról, hogy melyik német döntést tekinti a háborúba való belépésnek. A Nyugat többé nem támaszkodhat a biztonság szavatolásának meglévő eszközeire.
A brutális realitás az, hogy egyszerű válaszokkal nem tudunk véget vetni a háborúnak. Erre egyedül csak az orosz elnök képes – jelentette ki.
Ezzel egy időben elsősorban a szakértők körében vita kezdődött arról, hogy a felajánlott, többnyire elavultnak számító, de felújított nehézfegyverekkel Németország valójában mennyire segíti a több mint két hónapja ostromlott Ukrajnát.
Már a Gepardok esetében is felmerült, hogy az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért
A Rheinmetall ajánlata pedig tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.
Az idézett szakértők szerint erre különösen szükség lenne a 88 Leopard-1ípusú harckocsi esetében, amelyek értéke összesen 115 millió dollár.
Valójában 1965-ben gyártott harckocsikról van szó. A Krauss-Maffei konszern első példányát 1965 szeptember 9-én vette át Ludwig Erhard kancellár védelmi minisztere, Kai-Uwe von Hassel.
Az ebből az alkalomból rendezett ünnepi ceremónián a miniszter kijelentette:
Ennek a harckocsinak egyedül a béke fenntartását kell szolgálnia, nem pedig esetleges támadásokat. Csakis a munkahelyek védelmét és hazánk szabadságát.
Ma pedig, csaknem hatvan évvel később Németországban arról folyik a vita, hogy lehet-e ezekkel a harckocsikkal segíteni azokat az ukrán katonákat, akik hetek óta védik hazájukat a brutális orosz támadásokkal szemben.
Értesülések szerint az ezzel kapcsolatos vita is hozzájárult ahhoz, hogy a német kormány meglehetősen nehezen hozta meg a nehézfegyverek szállításával kapcsolatos döntést, amely a Rheinmetall ajánlatát egyelőre nem is érintette.
A németek támogatják a nehézfegyver-szállítást
A németek többsége egyetért azzal, hogy hazájuk nehézfegyverekkel is támogatja az Oroszország indította háborúban védekező ukrán hadsereget – mutatta ki egy MTI által ismertetett felmérés.
A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint egy hónap alatt megváltozott a közhangulat a védekezés mellett támadásra is alkalmas eszközök – harckocsik, harcjárművek – Ukrajnába küldésének ügyében.
- Márciusban még a lakosság csaknem kétharmada, 63 százaléka ellenezte, hogy Németország ilyen fegyverekkel is segítse az ukrán hadsereget, a támogatók aránya pedig 31 százalék volt.
- Április végére az ellenzők aránya 39 százalékra süllyedt, és 56 százalék helyesli a kezdeményezést.
Ugyanakkor március után áprilisban is 50 százalék mindazok aránya, akik szerint a szövetségi kormány mindent együttvéve éppen megfelelően támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni küzdelemben. Azok aránya, akik szerint Berlin túl kevés támogatást nyújt, a márciusi 37 százalékról 32 százalékra csökkent, és márciusi 7 százalék után 13 százalék véli úgy, hogy még több támogatást kell biztosítani Ukrajnának.
A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – közötti viták azonban rontották a kancellár, Olaf Scholz megítélését;
a márciusi 72 százalék után 49 százalék érzi úgy, hogy az SPD-s politikus jól kezeli az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt keletkezett válságot.
A pártok közötti erőviszonyokat nem rendezte át a háború, továbbra is
- az SPD az első számú politikai erő, a szavazatok 25 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás.
- A második a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség 23 százalékkal,
- a harmadik a Zöldek pártja 21 százalékkal.
- Utánuk a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki AfD következik 11 százalékkal, majd
- az FDP 9 százalékkal, és
- az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 4 százalékkal.