frisshireink logo
magyarország kilép a nemzetközi beruházási bankból

Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból

Nem lesz több magyar delegált a Világgazdaság értesülése szerint.

Az amerikai nagykövet szerdai bejelentésének fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért visszahívja kormányzati delegáltjait – írja értesülései alapján a Világgazdaság. David Pressman egy napja azt közölte, hogy az Egyesült Államok szankció alá vonta a bank három felsővezetőjét és magát a pénzintézetet is, amelynek a központja Budapesten van.

Pressman azzal indokolta a döntést, hogy Magyarország nem vette komolyan azokat az amerikai aggályokat, amelyek szerint a bankot az oroszok nyomásgyakorlásra használhatják, véleményük szerint ez is arra utal, hogy a kormány Oroszország pártját fogja. A szankciókkal pedig azt próbálják elérni, hogy a bank kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdán a HírTV-ben arról beszélt: „illő tisztelettel üzenjük a nagykövet úrnak, hogy nem fogunk változtatni az álláspontunkon, mi a béke pártján állunk”.

A Nemzetközi Beruházási Bank pár éve nemcsak székhelyét tette át Budapestre, de Magyarország már a második legnagyobb részvényese is az oroszok után. Sőt, a háború kitörése után az összes európai uniós részvényes kilépett, így az EU-tagok közül egyedüliként maradhat benne. Már ha nem vonja vissza részesedését is – erről a vg.hu cikke nem ír.

 

Az NBB az egykori Lánchíd palota épületét kapta meg
© MTI / MTVA / Bizományosi: Róka László

Boros Imre, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, eddig pedig az NBB igazgatósági tagja szerdán este szintén a HírTV-ben arról beszélt, hogy jó ideje Magyarország az első számú részvényes, ezt azzal egészítette ki, hogy valójában a magyar tulajdoni hányad nagyobb az orosznál.

A tulajdonrésznek azért van jelentősége, mivel arra nagyon odafigyeltek, hogy a bank jogilag nehogy tényleg orosz legyen, vagyis az orosz tulajdonrész maradjon szigorúan 50 százalék alatt. Ha ugyanis afölé menne, akkor automatikusan vonatkozna rá minden, az orosz cégekkel szembeni szankció. Az orosz tulajdoni rész valahol 40 százalék fölött, 50 alatt volt – csakhogy aztán Románia, Csehország és Szlovákia, majd Bulgária is kiszállt, így pedig máris nehezebb lett kihozni a matekot.

Ha a kilépők nélkül számolunk, akkor Oroszország aránya felugrik 50 százalék fölé. A nemrég kiszivárgott dokumentumok szerint egy elég furcsa megoldást választottak: az oroszok a saját tőkéjük egy részét alárendelt hitellé alakíthatták át. Ez egy szokatlan művelet, a lényege az, hogy így bent marad az orosz pénz a bankban, de a tulajdoni rész számításakor az alárendelt hitelt nem kell figyelembe venni, ez alapján a magyar hányad 25,27 százalék, az orosz pedig 45,44.

 

© MTI / Balogh Zoltán

Amikor tavaly Oroszország megtámadta Ukrajnát, Szijjártó Péter azt mondta: „a kilépésünket akkor kellene megfontolni, ha a bank bármilyen európai szankciós listára felkerülne”. Ez a jelek szerint elérkezett, bár az USA szankciói nem európai szankciók, és az az Euroclear sem EU-testület (hanem egy belga cég alá tartozó, a belga bankfelügyelet szabályai szerint működő vállalat), amely az eddigi legsúlyosabb döfést bevitte a Nemzetközi Beruházási Banknak azzal, hogy zárolta a „kémbank” eszközeit, méghozzá az EU-s szankciókra hivatkozva. Ahogy februárban elsőként a HVG beszámolt erről, a kiszivárgott belső levelezések arról szólnak, hogy még Nagy Márton is lobbizott a zárolás feloldásáért, de a belga pénzügyminisztérium ezt nem engedte – a magyar kormány tagadja, hogy ez történt volna.

Az orosz alapítású bank igazából tetszhalott állapotban van: mivel nem fér hozzá a forrásaihoz, a hitelezését felfüggesztette, a saját adósságainak menedzselésén kívül nem nagyon csinál már mást a háború kitörése óta, így aztán egyre közelebb kerül a csődhöz.

Még a szankciók bejelentése előtt a hvg.hu kérdésére Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: a bank „rendkívül nehéz helyzetben van”, „nem tudom, hogy megmenthető-e”. Egy hónappal később egy másik kormányinfón már arról beszélt, hogy folynak tárgyalások Szerbiával, egy új ország belépésétől függ, mi lesz a bank sorsa.

Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

 

Híreink