Egy hagyományos utasszállító repülőgéppel jelenleg körülbelül 20 óra alatt juthatunk el a világ másik felére, Európából Ausztráliába. A Destinus svájci startup azonban ezt az időt mindössze négy órára szeretné csökkenteni a sugárhajtású repülőgépek hiperszonikus sebességre emelésével.
Az orosz származású fizikus és sorozatvállalkozó, Mikhail Kokorich által alapított Destinus egy hidrogénhajtású repülőgép prototípusát fejleszti, amely képes a hangsebesség ötszörösével, 5 Mach-csel vagy még annál is nagyobb sebességgel repülni. A több mint 6000 km/órás sebességgel Frankfurtból Sydney-be alig több mint négy óra alatt lehetne eljutni. Londonból New Yorkba pedig másfél óra alatt – számolt be a The Next Web.
50 kilométer magasan hasítana
Ilyen sebesség eléréséhez a repülőgép több mint 50 km-es magasságban repülne, közvetlenül a Föld légkörének felső határán, ahol a légellenállás jelentősen kisebb. A hiperszonikus repülőgép a fel- és leszálláshoz hidrogénhajtású, levegőt „lélegző” turbóhajtóműveket használna, a hiperszonikus sebesség eléréséhez pedig egy külön rakétahajtóművet. Az induló vállalkozás azt állítja, a repülőgép – amely lényegében félig rakéta, félig repülőgép – nettó szén-dioxid-kibocsátása nulla lenne, csak hőt és vízgőzt bocsátana ki.
A Destinus első repülőgépe – amely 25 utast tud szállítani 7500 kilométeres távolságra – az évtized végére készül el. Legalábbis ezt tervezi Kokorich. A további repülőgépek fokozatosan nagyobbak lesznek, 100 utas befogadására alkalmasak, sőt, még annál is nagyobbak.
A Destinus az elmúlt néhány évben tesztelte már repülőgépének prototípusát, és tavaly jelentette be a második prototípusa – az Eiger – sikeres tesztrepüléseit egy München melletti repülőtéren. A vállalat a közelmúltban a spanyol tudományos minisztériumtól két részletben 27 millió euró értékű támogatást kapott. Az első támogatás (12 millió euró) egy Madrid melletti hidrogénhajtómű-tesztüzem fejlesztését segíti, amely a startup prototípus repülőjének ad majd otthont. A második (15 millió euró) a folyékony hidrogénnel működő meghajtási rendszerek kutatását finanszírozza.
„A hozzánk hasonló, fejlett technológiával foglalkozó vállalatok számára az ilyen uniós fellendülési alapokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a kutatások elvégzéséhez és a globális versenyképességhez nélkülözhetetlen innováció felgyorsításához. Ezeknek a támogatásoknak köszönhetően a hidrogénalapú megoldások a repülési mobilitásban egy lépéssel közelebb kerülnek a megvalósuláshoz” – mondta Davide Bonetti, a Destinus üzletfejlesztési és termékfejlesztési alelnöke.
A projekt része annak a törekvésnek, hogy Spanyolország számos ágazatban élen járjon a hidrogénalapú mobilitás fejlesztésében és előállításában. A hidrogénüzemű repülőgépek azonban még nagyon gyerekcipőben járnak, és már a kezdetektől fogva problémákkal küzdenek. A folyékony hidrogén négyszer könnyebb, mint a repülőgép-üzemanyag, ami azt jelenti, hogy négyszer nagyobb tárolókapacitást kíván a fedélzeten, és ennek megfelelően nagy üzemanyagtartályokra van szükség.
Emellett jelenleg hússzor drágább is, mint a repülőgép-üzemanyag, és nem valószínű, hogy ebben az évtizedben versenyképes lesz az ára. Ráadásul a nemzetközi repülőtereknek a semmiből kell kiépíteniük a hidrogén-infrastruktúrát az új repülőgépek befogadására. Ezt az erőfeszítést pedig garantált megtérülés nélkül valószínűleg nem vállalják.
Van érdeklődés és pénz
A dolgok pedig még bonyolultabbá válnak, ha ezeket a repülőgépeket hiperszonikus sebességgel közlekedtetik. Bár már korábban sikerült repülőgéppel elérni a hiperszonikus sebességet – a NASA 2004-es X-43-as kísérleti, pilóta nélküli hiperszonikus repülőgépe elérte a 9,6 Mach sebességet –, de a kereskedelmi szempontból életképes hiperszonikus utazás még messze van. A fizikusok sok mindent nem értenek még, különösen azt, hogyan lehetne olyan repülőgépet építeni, amely képes ellenállni a rendkívüli hőhatásnak.
Bár ez mindenképpen komoly akadály, nem feltétlenül riasztja el a befektetőket. A kockázati tőkebefektetők több százmillió dollárt ölnek olyan hiperszonikus startupokba, mint a Hermeus és a Venice Aerospace. A légitársaságok is felugrottak a szupersebesség szekerére: tavaly az American Airlines 20 Overture Jets megvásárlására kötelezte el magát, amelyet az amerikai startup, a Boom Supersonic fejlesztett ki.
A kutatók is keményen dolgoznak a technikai akadályok elhárításán. A melbourne-i RMIT Egyetem tudósai nemrégiben 3D nyomtatott katalizátorokat fejlesztettek ki, amelyek szerintük képesek a hiperszonikus repülés meghajtására és a hiperszonikus repülés során keletkező rendkívüli hő ellen hűtőközegként működni.
Fotó: Destinus
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
