A téves szagérzékelés megkeseríti a koronavírusból felépülők életét: kedvenc ételeik, italaik illata is elviselhetetlenné válhat, sokakat pedig a munkavégzésben is korlátozhatja az állapot.
A koronavírus-fertőzés során sokan vesztik el szaglásukat átmenetileg: néhány hét leforgása alatt ez általában visszatér, de vannak olyanok, akik esetében tovább tartanak a kellemetlen következmények. Ételek, kozmetikumok vagy akár szeretteik illata is taszítóvá válhat számukra – számol be a BBC.
Clare Freer, a lap által megszólaltott brit nő számára a főzés tortúra: szédül a szagoktól, melyek, úgy érzi, betöltik az egész házat, mikor bekapcsolja a sütőt. Egyes hétköznapi szagoktól ma hányingere van: hagyma, kávé, hús, gyümölcs, alkohol, fogkrém, tisztítószerek és parfümök is ilyen hatást váltanak ki nála, sőt, a csapvizet sem képes émelygés nélkül megszagolni.
A mindennapi élet tortúra
Ezek a furcsa érzetek nehézzé teszik számára az olyan hétköznapi tevékenységeket, mint a főzés vagy a mosás, sőt, a 47 éves brit nő azt mondja, partnerének megcsókolására sem képes már.
Clare tavaly márciusban vesztette el szaglását a koronavírus következtében, ami
Több adagnyi ételt küldetett vissza házhoz szállítást követően, mivel úgy érezte, azok bűzlenek, ha pedig beindította a sütőt, úgy érezte, mintha valami égni kezdene, vagy vegyszereket locsolt volna szét otthonában. Nyár óta kenyéren és sajton él, mert azt még képes elfogyasztani. Ettől erőtlennek érzi magát, és rossz a lelkiállapota is.
A szaglásvesztés is jobb volt ennél, vélekedik.
„Akkor normálisan tudtam még élni az életemet, ehettem és ihattam. Ha választhatnék, azon nyomban inkább ezt az állapotot szeretném visszakapni a jelenlegi helyett” – fogalmaz.
Több ezren élnek így
A nő háziorvosa sem találkozott még ilyen esettel, az interneten azonban hatezer fős csoportban gyűlnek össze azok, akik ilyen állapotba kerültek a koronavírus következményeképp. Az AbScent nevet viselő csoport tagjai szinte mind szaglásvesztéssel küzdöttek, majd ezt követte a parozmia.
„A halál, a rothadás, a széklet vagy a romlott hús szagát említik sokan a parozmiát meghatározó szagok közt”
– mondja Chrissi Kelly, az egyik alapító tag. A szagokat elmondása szerint azért így írják le a tagok, mivel azok teljesen eltérnek mindentől, amit korábban éreztek, viszont épp annyira undorodnak tőlük, mint a fent említett szagoktól.
A tapasztalatok szerint a koronavírusos megbetegedések kapcsán az emberek 65 százaléka veszti el szaglását, az érintetteknek pedig tíz százaléka éli meg később a parozmiát vagy egy még ritkább állapotot, a fantozmiát, melyben olyan szagokat éreznek, melyeknek forrása nincs a közelükben.
Félrekapcsolt szaglás
Az állapot eredetét érintő egyik teória szerint a parozmiások csak az illékony vegyületek illatát érzik, ami önmagában elég kellemetlen. A Reading Egyetem szakértője, Jane Parker parozmiásokkal dolgozva úgy látja, a hús, a hagyma, a fokhagyma és a csokoládé jellemzően rossz szagúvá válik az érintettek számára, a kávé, a zöldségek és gyümölcsök, a bor és a csapvíz mellett.
Az érintettek ráadásul az átlagembernél sokkal tovább érzik ezeket a rossz szagokat, másodpercek helyett akár órákig vagy napokig is, miközben egy használt pelenka szaga már nem is kellemetlen számukra.
A jelenség oka az lehet, hogy az orr nyálkahártyáján található idegrostokat a koronavírus elpusztítja, és amikor ezek visszanőnek, rossz kapcsolódási pontok alakulnak ki. Az agy nem ismeri fel a szagot, ezért veszélyesnek véli. Elméletben hosszú távon agyunk ezt a helyzetet korrigálja, de hogy ehhez mennyi idő kell, azt senki sem tudja megmondani – korábban soha nem volt ennyi parozmiás eset, így nem kutatták a jelenséget ilyen mélységben. A parozmiások szerint szagtréningekkel is lehet javítani a helyzeten, mások inkább diétáznak, hogy életük élhető legyen.
Jan Parker szerint sokaknál a betegség kevésbé fontos tünetei közt található a szagvesztés, de amíg valaki meg nem éli ezt az állapotot, nagyon nehéz elképzelni, mit is jelent pontosan.
