Új dolgozókkal vagy átcsoportosítással kell pótolni a kórházakban a július elsejével kivont katonákat, akik a pandémia idején 93 egészségügyi intézményben segítették a munkát. A kórházszövetség elnöke szerint a katonák hihetetlen empátiával bántak a betegekkel, gyorsan beilleszkedtek a kórházi közösségekbe, és igazi barátságok is szövődtek.
Tavaly március, a járvány kirobbanása óta felülgyelték kórházparancsnokok a kórházak készletgazdálkodását, majd katonákat is rendeltek az egészségügyi intézményekbe. Júliustól azonban kivonták, visszahívták őket.
Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádiónak azt mondta: sokakban kérdések merültek fel eleinte, hogy miért kellenek katonák a kórházakba, aztán ahogy megérkeztek, bemutatkoztak, végtelenül udvariasan és szolgálatkészen felajánlották a segítségüket, „nagyon hamar megnyugodtunk”. Az első perctől megtaláltuk velük a közös hangot, nagyon aktívan és nagyon-nagyon sikeresen tudtunk együttműködni, tette hozzá.
A legelső gondolat mindenkiben az volt, hogy úgy adjunk munkát a katonáknak, hogy ők is érezzék, hasznosak, illetve mi is profitáljunk az együttműködésből – fejtette ki.
Eleinte ők a logisztikában kezdtek részt venni, tehát minden, amit meg kellett mozdítani, arrébb kell tenni, abban azonnal segítséget tudtak nyújtani. Aztán utána, ahogy elindultak részben a felújítások a fővárosi kórházakban, részben pedig az oltások mindenhol az országban, azonnal sikeresen be tudtak szállni ebbe a feladatba is – hangsúlyozta Ficzere Andrea.
Az oltásban sokat segítettek, nagyon kedvesen és empatikusan álltak a betegekhez, kísérték őket, ha kellett, bármilyen módon, akár fizikailag akár lelkileg tudták őket támogatni,
tehát nagyon hatékony és kedves, érző résztvevői voltak a rendszernek.
A másik terület, leginkább Budapesten a felújítási munkákban való részvételük volt, ezen a téren is teljes sikerként értékelhetjük a jelenlétüket. Az ő segítségük nélkül nem tudtuk volna azt a tempót tartani a felújítási munkákban, mint ami megvalósult, ezért is érezzük a hiányukat – emelte ki.
Az elnök szerint a katonák nagyon hatékonyan tudták helyettesíteni a nem egészségügyi szakembereket, akikre egyébként szükség van a kórházakban. Lehet azt mondani, hogy a szakemberhiányt némileg enyhítették és való igaz, hogy ha ők nincsenek, akkor az egész járványügyi védekezés sem tudott volna működni.
A katonák távoztával a logisztikai feladatokban munkaerőhiányt érzünk, tehát oda muszáj lesz embereket felvenni vagy átcsoportosítani.
Ott, ahol az oltások még valamilyen módon folytatódnak, oda is kellenének olyan emberek akik őket tudják majd pótolni. Vannak olyan feladatok, amelyeket muszáj megoldani, muszáj a forrást is biztosítani. Nyilván meg fogják az intézményvezetők ezt oldani, de nagy segítség volt, hogy itt voltak a katonák – mondta.
„A kórházparancsnokokról úgy tudom, hogy az ő tevékenységük fel van függesztve, tehát nem végérvényes a távozásuk. Nyilvánvalóan ez a stratégia azt fogja biztosítani, hogyha esetleg lenne negyedik hullám, akkor ők azonnal mozdíthatóak legyenek, de bízunk abban mindannyian, hogy nem lesz rájuk szükség, azzal együtt, hogy szerettük, hogy itt voltak, ők is sokat segítettek” – tette hozzá a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Kapcsolódó hang
